Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-12-01 / 23. szám
1974. XI. évf. 22. sz Hazai Tudósítások 5. IFJÚSÁGI PARLAMENTEK Nem volt még olyan eseménysorozat a magyar ifjúsági szervezet történetében, amely annyi fiatalt aktivizált volna, mint az ifjúsági parlamentek idei sorozata. Eddig nyolcezer munkahelyen rendezték meg a tanácskozásokat, és körülbelül egymillió fiatal vett részt rajtuk. Az ifjúsági parlament még uj fogalom az ifjúsági mozgalomban. Az 1971-ben hozott ifjúsági törvény szerint két évenként minden munkahelyen össze kell hívni a vezetők és a fiatalok tanácskozását, és a vezetőknek be kell számolniok arról, mit tettek a fiatalok érdekében, és mik a további terveik. Természetesen, ez arra is alkalom, hogy együttesen megbeszéljék a vállalat helyzetét, eredményeit és gondjait, feladatait is. A parlamentáris formát az adja meg, hogy a vezetők beszámolója után a fiatalok elmondhatják véleményüket, kifogásaikat, akár saját helyzetükkel, akár a munkahely dolgozóival kapcsolatban, javaslatokat nyújthatnak be, "interpellációt" intézhetnek a vezetőkhöz. Az elhangzottakról jegyzőkönyvet vesznek fel, s annak alapján konkrétan ki kell jelölni, kik a felelősök a javaslatok elbírálásáért, hasznosításáért, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtételéért, a fiatalok által joggal szóvátett hibák kijavításáért. Természetesen, amire csak lehet, már ott az ifjúsági parlamenten válaszolni kell, csupán azok a válaszok halaszthatók el, amelyek részletesebb tanulmányozást igényelnek. A munkahelyi parlamenteken mindig résztvesz a területi KISZ-bizottság néhány vezető munkatársa is, igy az ott elhangzottakról nekik is tudomásuk van, tehát ha a parlament után késnek az intézkedések, közbe tudnak lépni akár közvetlenül, akár a vállalat vagy intézet felettes szervének segítségével. Erre persze ritkán kerül sor, már csak azért is, mert a munkahelyi parlamenteket alágazati, ágazati parlamentek követik, ahol már az iparág vezetője vagy a miniszter számol be a fiataloknak, s ő válaszol észrevételeikre is. Ha tehát a vállalatnál nem orvosoltak bizonyos problémákat, nem figyeltek fel érdemben egy-egy okos javaslatra, könnyen a miniszter is tudomást szerezhet róla. Az idén a munkahelyi parlamenteket márciusban, áprilisban rendezték és most, az őszi hónapokban, szeptembertől november végéig hívták össze az alágazati-ágazati szintű parlamenteket. A KISZ Központi Bizottsága decemberben fogja megvitatni az idei ifjúsági parlamentek tapasztalatait. Akik a már lezajlott tanácskozásokat rendszeresen látogatták, elmondják; a leggyakrabban a fiatalok élet- és munkakörülményeivel, pályakezdéssel, a beilleszkedéssel és a munka melletti továbbtanulással kapcsolatos kérdések merültek fel. Ebben semmi meglepő nincsen-, erre már a vállalatok vezérkara is felkészült, amikor a beszámolót összeállította. Az igazgatói beszámolók általában jók és konkrétek voltak. Ebben szerepet játszott az is, hogy előzetesen megvitatták őket a helyi KtSZ-vezetőkkel, és igy véletlenül sem maradhatott ki egyetlen lényeges, a fiatalokat érintő kérdés sem. Jónéhány konkrét Ígéretet is tartalmaztak ezek a beszámolók, általában közölték, hogy a vállalat az elkövetkező években mennyit fordít fiatal dolgozói lakásépítésének támogatására, vagy hogy hogyan, milyen területen kívánja támogatni a fiatalok továbbtanulását. Sok szó esett arról is, milyen perspektívájuk van a fiataloknak, milyen feltételei és lehetőségei vannak annak, hogy több legyen a fiatal vezető. Ez a témakör már csak azért is érdekes volt, mert az ifjúsági parlamenteken a legtöbb panasz azzal volt kapcsolatos, hogy a közvetlen vezetők, mühelyfőnökök, művezetők viszonya a fiatal munkatársakhoz, kapcsolatuk az ifjúsági szervezettel, nem a legjobb. A munka mellett továbbtanulni szándékozó
