Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-10-15 / 20. szám
1974. XI. évf. 20. sz, Hazai Tudósítások 10. Uj arcú magyar tájak SZEGEDI VÁLTOZÁSOK Aki Szeged nevét hallja, annak a paprika, a szalámi és a halászlé jut eszébe. Ezt hirdették a múltban mint nevezetességet. Ma már sok szó esik a város tudományos, kulturális életéről, egyetemeiről, kutatóintézeteiről, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetéről, amely talán a legnagyobb ilyen intézet Európában. A Szegedi Ünnepi Hetek keretében a szabadtéri játékokról, az ipari vásárról, a több mint ötven különböző rendezvényről egyre több tájékoztatás jelenik meg. De nem kevesebb szó esik ma már a város és közvetlen környékének ipari fejlődéséről sem. A második világháború óta eltelt 30 esztendő alatt, annak is inkább az utolsó harmadában,az ország egyik legjelentősebb ipari városává lett Szeged. A város életében ma már meghatározó az ipar szerepe. Az aktiv keresők 52 százaléka dolgozik ipari üzemekben. Növekszik a nehéz- és a gépiparban, csökken a könnyűiparban foglalkoztatottak száma. Három évtizeddel ezelőtt Szegeden a könnyű- és élelmiszeripar volt túlsúlyban, ezenkívül a kézműipar, a kisipar jellemezte. A gyárak, üzemek többnyire mezőgazdasági termékek - zöldség, gyümölcs, hús, kender - feldolgozására létesültek. Az 50-es években Szeged és iparának fejlődését fékezte a nem kielégítő viszony Jugoszláviával és az ennek következtében kialakult helytelen ipartelepítési politika. Az 50-es évek végétől dinamikus a fejlődés. Ma már 246 vállalat, üzem, gyáregység, illetve telep működik a városban. Az extenziv fejlődés korszaka Az ipar szerkezetében 1960 után indult meg rohamos változás. A nehézipar térhódítását a Magyar Kábelmüvek Szegedi Gyára, a Taurus Gumigyár itteni üzeme jelezte, s a kőolaj- és földgázkutatás, valamint termelés megindulása volt a mozgatóerő. Tartályok, csővezetékek, állványok, tornyok sorakoznak a Szegedre vezető utak mentén, de benn a városban is. Ezt a megváltozott városképet látva - amelyet a szénhidrogén-kutatás, a nyomában járó iparosodás hozott - sokan mondják: Szeged és környéke az optimizmus földje. Ma már több mint 400 a kutak száma. Az olajbányászok a felső és alsó pannonrétegben kitapogatták, hány kőolaj- és földgázréteg helyezkedik el. Szeged évről-évre mind többet ad vissza abból a pénzből, amit a szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre fordított, illetve fordít. A szénhidrogén-programban több mint 6 milliárd forint értékű beruházás szerepel. Jól fizető beruházás ez, hiszen a negyedik ötéves terv végére Szeged és környéke adja az ország kőolajtermelésének 50 százalékát, a földgáztermelésnek pedig 40 százalékát. Nem múltak el az évek nyomtalanul a város hagyományos ipari üzemei, a kenderfonó, a szalámigyár, a paprika-feldolgozó, a konzervgyár felett sem. Még 25 évet sem értek meg egyes könnyűipari vállalatok vagy üzemek, mint a szegedi textilmüvek, a ruhagyár, máris nagy fejlődésről adhatnak számot. A régiek gyarapodása, az újak termelőmunkába állítása eredményezte, hogy évről-évre több munkást foglalkoztattak a gyárak. A fejlődés üteme 2-4 százalékos volt, ennél nagyobb arányban nőtt az ipari termelés: évente átlagosan 8-10 százalékkal.
