Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-10-15 / 20. szám
1974. XI. évf. 20. az. Hazai Tudósítások 8. őrizték, s csak a vizsgálat végeztével engedték haza. Az akkor még ifjonc Hampel Józsefnek, a magyar régészet későbbi atyjának is megengedték a kutatást másnap, négy órán át. Értékes megfigyeléseket gyiijthettek, éppen a kritikus keresztpánton, mivel a korona bélését eltávolithatták. Még két jelentős vizsgálatról kell beszámolnunk, de ezek már a XVIII. századba vezetnek vissza berniünket. II. József a magyar koronaékszereket Bécsbe vitette és onnan csak halála után, 1790-ben kerültek vissza az országba, ahol is Buda egyik templomában három napra kiállították. Láthatta a nép, s a tudomány művelői; Weszprémi István Debrecenből, Horápyi Elek Pestről, sietség nélkül megtekinthették. Benyomásaikat Írásban rögzítették. Két évre rá, 1792-ben, I. Ferenc trónraléptekor, vizsgálatukat kiegészíthette Koller József pécsi prépost, sok kitűnő mü szerzője. Néhány alapfelismerés, melyet ma sem nélkülözhetünk, munkájuk dicséretes eredménye. Révai Péter még abban a hiszemben élt, hogy a korona egyszerre készült Nagy Konstantin császár számára. A teljes korona görög eredete mellett kardoskodott Schwarz Gottfried pesti professzor is, 1740-ben. Az 1790-es vizsgálat azonban véglegesen tisztázta, hogy csak az alsó rész bizánci eredetű, mig a felső, a két keresztpánttal, latin feliratai miatt latin eredetre mutat. Weszprémi István már ekkor helyesen ismerte fel az uralkodók zománcképein VII. Dukász Mihály bizánci császárt (1071-1078), Konstantin pedig az ő fia és társa volt az uralomban. Tőle származik ugyancsak a harmadik koronás személy meghatározása; I.Géza magyar király (1074-1077). A történész Katona István szerint csak az alsó homlokpánt bizánci, mely koronaként, mint Dukász Mihály ajándéka jutott Magyarországra. A latin feliratos felső kereszt pántokat azonban ő továbbra is a hagyomány szerint értelmezte; töredéke annak a koronának, melyet a pápa küldött Szent István számára. Volt tehát egy görög és egy latin feliratú korona, a kettő összeötvözése Kollár József elképzelése szerint III. Béla idején (1173-1196) történt. (folyt, köv.) A magyar koronaékszerek; az országalma, a korona és a jogar
