Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-10-15 / 20. szám
1974. XI. évf. 20. sz, Hazai Tudósítások 6. Kitekintés: A KOLOZSVÁRI "KORUNK" ÉS A ROMÁNIAI MAGYARSÁG A kolozsvári "Korunk", amely a két világháború között az egyetemes magyar szellemiség baloldali szabadkikötője volt, 1957-ben újraindult, az egykori szerkesztő, Gaál Gábor é§ a mai főszerkesztő, Gáli Ernő gondozásában. Vállalta ismét azt a gondot, mellyel az erdélyi magyarság és a korunk valósága közötti kapcsolatteremtés jár. A folyóirat célja ma ugyanaz, mint volt: tudományos igénnyel eligazodni és eligazítani a jelenben, s igy lenni a jövő hírnöke, előfutára. Az olvasói kör természetesen változott azóta. A "Korunk" a harmincas években a szellem területén kerítette el baloldali tartományát - a közép-európai országokon kívül szerte a világban} ma lokalizálódott, az erdélyi, romániai magyar olvasókhoz szól, ahogy hirdeti: "a romániai magyar értelmiség folyóirata". De abban a szellemi világban, ahol a nyelv rajzol határt, az uj"Korunk" jelentősége egyetemes. A lap iskolát teremtett tematikus számaival. Egy-egy "súlyponti kérdés" telj ess égig ényü kifejtésével fölmutatja a "vizsgálat tárgyát" : a világot, és bemutatja a legmaibb módszert; a marxista szemlélet korszerű alkalmazását. Az elmúlt évben Petőfi, Madách és Kós Károly életművén kívül különszámaiban vizsgálta az "Ipar és lélek", a "Család és demográfia", a "Munkásmozgalom és történelem" kérdéseit-, foglalkozott az iskola forradalmával, a film-, tánc- és színházművészettel, bepillantást adott a romániai nemzetiségek életébe és nemzedéki kérdéseket tárgyalt. Fontos kötelezettségének tartja a"Korunk", hogy a Romániában élő magyarság nemzeti-nemzetis égi tudatát önismerete tudományos gyarapításával megszilárdítsa. A népmesék, a népi mesélők világa éled újjá abban a könyvvé dagadó visszaemlékezésben, melyet Győri Klára széki asszony mondott tollba Nagy Olgának, s melynek egy részlete most a "Korunk"-ban megjelent. A széki beszéd ősi izei, a fordulatok, nyelvi szerkezetek költői szépsége, mely minden mondatban előtör, lenyűgözi az olvasót. Amikor a legénynek a leányt megkérik - kérdezik, szereti-e a legényt. Erre azt kell mondja: szeretem. "Jaj, gondoltam" - igy Győri Klára - "én ezt nem tudom mások jelenlétében kiszólni". Mégis tudta, s arra az időre, mikor férjével az összezártság már nem tetszett, ilyen sirámmal emlékezik; "Jaj, reámszakadt az ég egy darab Istennel! Jaj, kivántam meghalni!" Való igaz, hogy a 75 éves "Kali néni" - mint Nagy Olga bevezetőjében írja - "nem akármilyen széki asszony, hanem népi alkotó". Az iparosodás következtében rohamosan növekszik Romániában is a városi lakosság, a ez a mozgás a magyarság népességi struktúrájában is változásokat hoz. A sepsiszentgyörgyi Liceum-lakónegyedben végzett családszociológiai felméréseivel Kósa-Szánthó Vilma a "Korunk"-ban ezt a folyamatot vizsgálja. Csetri Elek - az Utunk-ban - ennek a társadalmi mobilitásnak a történelmi előzményeit foglalja össze "Kolozsvár népességtörténete - számokban" cimmel. Az egykori kolónia rangjára emelt Napoca lakosságát 4-6000 főre lehet becsülni. Kolozsvár az önálló erdélyi fejedelemségnek - Brassó után - legnagyobb városa volt. Az első világháború előtt 60,000, 1920-ban 130.000 lakosú nagyvárossá nőtt; 1972-ben lakosainak száma meghaladta a 200.000-et. A többletlakosság nagy része vidékről illetve Erdélyen túli területről került Kolozsvárra, s ezzel a demográfiai változások nehezen kiismerhető képpé alakultak. A szükséges föltáró, rendező, konzerváló munkát végzi - mások mellett - szívós következetességgel a "Korunk". tftUfffft M HIHIIIM
