Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-10-15 / 20. szám
1974. XI. évf. 20. sz. Hazai Tudósítások 4. "MEGÁLLAPODÁSUNK KIÁLLTA AZ IDŐ PRÓBÁJÁT" Miklós Imre az állam és az egyház viszonyáról A "Szülőföldünk" rádió interjút készített Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével. A beszélgetést az alábbiakban közöljük. Tíz éve, hogy a magyar kormány és a Szentszék képviselői részleges megállapodást írtak alá. Munkatársunk felkereste Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét és megkérte, értékelje az azóta eltelt időszakot.- A világhelyzet változása és társadalmi rendszerünk fejlődése az 1960-as évek elején nem maradt hatás nélkül a katolikus egyház vezetőire sem. Változtatni kívántak a szocialista országokkal kapcsolatos magatartásukon; a katolikus egyház valóságos és nem vélt érdekeit figyelembevevő reálpolitikát akarnak folytatni.- Kormányunk - külpolitikájának megfelelően - nem zárkózott el attól, hogy a kölcsönösen érdeklődésre számottartó kérdésekről tárgyaljon a Szentszékkel. Ennek eredménye a tiz éve aláirt részleges megállapodás, amely rendezte a püspökök és más főpapok kinevezését, a papok állampolgári esküjének helyes értelmezését, valamint a Római Pápai Magyar Egyházi Intézetnek a magyar katolikus püspöki kar hatáskörébe utalását. A Szentszék ezzel elismerte a szocialista államunkat, törvényes jogait az államot és a katolikus egyházat érintő kérdésekben. Az eltelt tiz esztendő során több kérdést rendeztünk hazánkban az állam és a katolikus egyház között. Megállapodásunk kiállta az idő próbáját és mindkét fél megelégedésére szolgál.- Utalnék arra, hogy legutóbb ez év februárjában neveztek ki újabb római katolikus főpapokat, miután VI.Pál pápa az esztergomi érseki széket egyházjogilag üresnek nyilvánította. Mindszenty József felmentését a haladó, józan gondolkodású egyházi és világi közvélemény egyetértéssel fogadta és támogatásáról biztosította a Szentszéket. A konzervatív jobboldal haragja azonban VI. Pál pápa ellen fordult és Mindszenty a szélsőséges körök eszközévé vált. Mindszenty újból bebizonyította, hogy ugyanúgy nem tartja be az egyház törvényeit, a pápa kívánságait, mint annakidején a Magyar Népköztársaság törvényeit. Objektive a katolikus egyháznak árt, rombolja a pápa tekintélyét. Igazolta mindazt, amit Serédy Jusztinián hercegprímás 1943-ban XII. Pius pápához intézett levelében róla irt. Idézem; "Mindszenty József kiváló szervező, azonban indulatos természete miatt veszélyes lenne püspöki kinevezése. Feletteseivel szemben nem mutat elég tiszteletet és alázatot, alantasait pedig felsőbbséggel és túlságos szigorúsággal kezeli. Mindszenty kinevezése veszedelmes lenne" - igy Serédy hercegprimás. De térjünk vissza az eredeti gondolathoz. Megítélésem szerint a Szentszék és a magyar kormány közötti megállapodás a népek javát szolgáló jobb megértéshez és az együttműködés fejlődéséhez is hozzájárult. Mi és hogyan biztosítja a vallás szabad gyakorlásának érvényesülését hazánkban?- Szocialista államunk a vallás- és lelkiismereti szabadságot az alapvető emberi jogok részének tekinti. Alkotmányunk a tényleges vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében különválasztotta az államot az egyháztól és egyenjoguvá tette az összes egyházat és vallásfelekezetet. Az az álláspontunk azonban, hogy nem elég elvileg deklarálni ezeket a jogokat, hanem társadalmilag meg kell teremteni és biztosítani kell e jogok érvénye-
