Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-10-15 / 20. szám

1974. XI. évf. 20. az,

Hazai Tudósítások

2.

"SZILÁRDAN TÁMASZKODUNK A NÉPI EMLÉKEZETRE"- Aczél György a közművelődésről -A közművelődés helyzetéről, feladatairól tanácskoztak nemrégiben Budapesten a magyar népművelés munkásai. Az értekezleten Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, miniszterelnökhelyettes tartott referátumot.

Elmondotta • Újjáalakult a kormány tanácsadó, koordináló és ellenőrző szerveként az Országos Közművelődési Tanács. Létrejött a Közművelődési Alap, amely a helyi anyagi erők összefogásának támogatását szolgálja. Most munkálkodnak a közművelődési törvény - tervezeten; a kormány megtárgyalja a közművelődés távlati tervét, egyezteti az ötödik ötéves terv közművelődési beruházásait.

A közművelődési program megvalósítása - hangoztatta - sokkal több mint a kultúra egyszerű terjesztése. "A mi társadalmunk sokoldalúan kívánja nevelni a szocialista egyént; fontos, hogy a dolgozó ember ne csak a kultúra passzív befogadója legyen, hanem aktiv alakitója a művelődésnek. Az életszínvonal általános emelkedése, a megnövekedett szabadidő, a tudományos-technikai forradalom szocialista kibontakoztatása egyaránt megköveteli, hogy kialakítsuk a közösségi és az egyéni életforma programját. Ebben benne foglaltatik az is, hogy a közművelődés fogalmát nem tekintjük a marxizmustól, a szocializmustól független, 'szuverén' fogalomnak".

A jól végzett közművelődési munka az ideológiai harc sajátos formája - igy fogalmazta meg Aczél György -, részvétel a két világrendszer, a kapitalista és a szocialista világrend ideológiai harcában, és egyúttal aktiv hozzájárulás a magyar társadalom szocialista jellegének erősítéséhez.

Hangsúlyozta; a közművelődési program végrehajtása a magyar társadalom egészének elemi szellemi érdeke. A közös érdekek egyeztetésével a kulturálódás minimális lehetőségét mindenütt biztosíthatjuk - jelentette ki.

"Nem arra kell vállalkoznunk, hogy naponta kioktassuk az embereket; műveltségűknek miféle foghijai vannak, de arra kell törekednünk, hogy a helyzetet egy csöppet sem idealizálva, együtt az emberekkel, a belső igényekre is építve, közösen teremtsünk szocialista közművelődési szemléletet."

Az előadó a továbbiakban a közművelődés elsőrendű kérdéséről, a munkásmüvelődésrŐl szólva hangsúlyozta; ezt nem lehet szektás módon leszűkíteni. A munkásosztály kultúrája - amint ezt a Szovjetunió történelmének és jelenének példája is bizonyltja - éppen azért tölthet be századunkban centrális szerepet a nemzeti kultúra minden területén, mert nem kizárólagos jellegű, nem a leszűkítést tartotta célnak, hanem minden haladó hagyomány szintetizálását, elsajátítását. A munkásosztály kultúrája az egyetemes emberi kultúra évezredes eredményeinek, értékeinek kritikai elsajátításán alapszik; a szocialista kulturális forradalom a kultúra továbbfejlesztését, nem pedig - mint a kínai kulturális forradalomban - rombolását jelenti.