Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-08-15 / 16-17. szám
1974. XI. évf. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 7. A MAGYAR TUDOMÁNY ÚJABB SIKERE Hogyan született meg a kompolti hibrid lucerna ? Dr.Bojtos Zoltánt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát szakmai körökben az egyik legismertebb magyar lucernanemesitőként tartják számon. Nem véletlenül, hiszen munkásságát ismerik szerte Európában, sőt az Egyesült Államokban is, miután publikációi már több nyelven megjelentek. Kompolti dolgozószobájában most régi emlékeit idézi.- A lucerna iránti érdeklődésem korán kezdődött. Paraszt dinasztiában születtem, akit csak ismertem, mindenki földműves volt a családban, igy érthetően közel kerültem a földhöz. A növények életét azonban behatóan mégiscsak a budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen töltött évek alatt ismertem meg. Ott Surányi János proiesszor ajánlotta nekem, hogy foglalkozzam lucernával. Az első kísérleteimet az ő felügyeletével végeztem. Amikor befejeztem egy évtizedet töltöttem el a határral szomszédos Mosonmagyaróvárott, a Grábner Emil által alapított országos hirü növénynemesitő intézetben. Bojtos Zoltán a nagyobb arányú nemesítéshez az 50-es években látott hozzá. Akkor a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetében dolgozott. A néhai Brunswick család hires parkerdővel övezett kúriája nyugalmas körülményeket biztosított a kutatóknak.- A lucemanemesités rendkívül lassú folyamat, egyike a legnehezebb feladatoknak. Sokan feladták már. Az én több mint 10 esztendeig tartó munkámat viszont siker koronázta. 1961-ben államilag is elismerték a Synalfa elnevezésű lucernafajtámat* Ez volt akkor Európában az első szintetikus fajta, melynek előállításában én alkalmaztam először a tömegkeresztezés módszerét. Magyarországon a lucerna-vetésterület mintegy harmadán termelik ma is ezt a fajtát. Intenzív hasznositásu, tehát öntözéssel több termést ad, mint a korábbi hazai fajták. Vetőmagjából Ausztriába és Nyugat-Németországba is exportálunk néhány vagonnal. Az első sikere után nem állt meg Bojtos Zoltán, hanem nemzetközileg is jelentős munkához fogott. Egy évtized után ugyanis bebizonyosodott, hogy az igen jő tulajdonságokkal rendelkező Synalfa a korszerű igényeket már nem elégíti ki. Ezért újabb fajtákat kere sett, amelyek adott területen az eddiginél nagyobb terméshozamokat adnak. így merült fel tulajdonképpen a hibrid lucerna előállításának gondolata. A hibrid lucerna nemesítésére irányuló törekvéseket a hibridkukoricaelőállítás tapasztalatai alapján csaknem 30 évvel ezelőtt kezdték meg az Egyesült Államokban és Franciaországban más-más módszerekkel. Ezek a kísérletek azonban nem jártak tökéletes sikerrel. Nem sikerült ugyanis olyan módszex’t kidolgozni, amely gazdaságos lett volna.- A hibrid lucerna előállítása különösen nehéz feladatnak bizonyult. 1966-67-ben egy esztendőt töltöttem az Egyesült Államokban Ford-ösztöndíj as ként. Az ott szerzett tapasztalatok alapján előbb Martonvásáron láttam hozzá, majd Kompokon folytattam a hibridlucerna-nemesitési kísérleteket. 1968-ban egy év alatt 80 ezer lucernát vizsgáltunk
