Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-07-15 / 14. szám
1974. XI. évf. 14. az, Hazai Tudósítások 9. "ARANYSÁRGA" FÜRTÜ KÖLTŐ Washingtonban őrzik Janus Pannonius hiteles portréját Az 1972-es Janus Pannonius évforduló izgalmas kérdést vetett fel: van-e a költőnek hiteles portréja, s ha igen, melyik az? A jubileum idején országosan ismertté vált egy Janus-arckép, Andrea Mantegnanak, a Quattrocento legnagyobb festőjének munkája, amely fiatal férfit ábrázol korabeli olasz díszruhában, kissé elfordult fejjel, hosszú fekete hajjal. Ez a reprodukció szerepelt az irodalomtörténeti müvekben, a különféle kiállításokon és az évfordulóra kiadott emlékbélyegen is. Dr.Tóth István irodalomtörténész, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense - ismert Janus-kutató, - bizonyította be, hogy a költő családi neve nem Csezmicei volt, mint korábban vélték, hanem Kesincei - most kiderítette, hogy az ábrázolt ifjú nem azonos a nagy magyar költővel. A pécsi kutatót egy 1454-ben Íródott költemény vezette nyomra. Ebben az akkor húsz esztendős Janus Pannonius igy említi külsejét: "Már elég, leteszem lantom, leteszem koszorúm és aranysárga fejjel megtagadom örökömet." Eszerint a költő nem fekete hajú volt, hanem szőke, s az életében róla készült festményeken nyilvánvalóan igy is örökítették meg. Az évforduló idején közismertté vált arckép tehát nem Janus Pannoniust ábrázolja, úgyszintén az a többi kép sem, amelyet eddig egyesek a költő portréjának vélték. Dr.Tóth István áttanulmányozta a Milánóban nemrég megjelent Mantegna-életrajzot és meglepetésére egy eddig ismeretlen Janusportrét talált benne. Az olasz művész által aláirt festmény keletkezésének ideje 1470 körül lehetett. Tudjuk, hogy Janus Pannonius ezidőtájt éppen Rómában tartózkodott: 1465-ben Mátyás király küldöttségét vezette n. Pál pápa elé. Az időpontok egybeesése, illetve közelsége arra enged következtetni, hogy Mantegna megfestette a magyar király követét, az akkor már Európa-szerte ismert humanista költőt. A temperavásznon egy balra néző férfiú látható korabeli püspöki ornátusban, kora megegyezik a költőével. Töprengő, mélyérzésü, tudós ember arcképe ez. A festménynek különös története van. Feltehetően annakidején Janus Pannonius magával hozta az arcképét Magyarországra. Ám több mint négy évszázadon át ismeretlen volt a sorsa. Olasz és amerikai források szerint a század elején Balatonbogláron őrizték a képet, majd Budapestre került. 1929-ben az Egyesült Államokba vitték a képet. Jelenleg is a washingtoni Nemzeti Képtárban látható a nagy költő minden bizonnyal egyetlen hiteles portréja.
