Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-07-01 / 13. szám
1974. XI. évi. 13. sz. Hazai Tudósítások 14 Csoóri Sándor MÉG CSONT NÉLKÜL IS Állj félre házfal, kő-erdő, tégla-erdő, gyámoltalanul föláll, megindul s ragyogni akar a fii; a gőgös robotember is utat enged a csodának; a huzalok, a pántok, az elfojtott tüzek csatjait félre rúgja s a tavalyi hantokra, mint korhadt mikulás-arcokra rálép -dugom a bokrok alá korán meszesedő csontjaimat én is, fájjon a földnek, ha akar, az orgonásdomb dereka fájjon, a kiképzett reménytelenség téli szálláshelyéről még csont nélkül is világgá kívánkozom, a testemnek szótfogadó szavak majd segítenek, a Duna viz-kertjében rügyező hajók s a felhőt görgető madár fujtatása a közelemben. Szemlér Ferenc KÉSEI KASZÁLÁS Kasza nyeste a rét valamennyi füvét le a rövid egyformán kurta tövig. A hold-szinü szűk horizont csupa csonk. Szárát kasza ölte, de egy sem konyul a földre. A nyárban - az est mélyén mind áll egyenest. S lenget ragyogó szagokat, Tudja; holnap uj sarja fakad.
