Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-01-01 / 1-2. szám
1 974. XI. évf. 1-2. sz Hazai Tudósítások 19. JUBILEUMI RIPORT A 750 ÉVES ÉRSEKVADKERTI PLÉBÁNIÁRÓL A dombos-lankás nógrádi táj jellegzetes egyházközsége: Érsekvadkert. Az enyhe emelkedőre futó országúiról már látható a néhány éve gondosan megújított templom, s körötte hosszan és szélesen elterülő, jól rendezett házsorok. A fasorok, kisebb erdők távolabb húzódnak meg - a hajdani "vadaskert" immár termőföldekké szelídült. E község neve valóban a vadaskertből ered. Már a tatárjárás előtt tizennyolc évvel ismeretes e település. Erről tanúskodnak az Árpád-korabeli okmányok. János, esztergomi érsek, 1223-ban megalapítja a plébániát. A XIII. századbeli okmányok sorában jelentős Bél Mátyás feljegyzése, miszerint IV. Béla király 1255-ben az esztergomi érsekeknek adta el a Vadaskertet. E magyar település első templomát a plébánia alapításakor építették s mindenkori kegyurai az esztergomi érsekek voltak. Ezt bizonyítják mindmáig a főoltár két oldalán látható ornamentikális diszitések, melyek főpapi jelvényeket ábrázolnak. A tatárjárás idején elpusztult templomot újból fölépítették, mely a török hódoltság éveiben ismét összeomlott. Az első templom maradványait, s a hajdani házak néhány falrészét 1860-ban találták meg a szomszédos község, Patak felé vezető ut mentén. Az immár 750 éves település hiven tükrözi a magyar történelem sorsdöntő, változatos eseményeit. A községet körülölelő dülőutak, dombocskák nevei még ma is emlékeztetnek a faluban és környékén végigviharzó történelmi eseményekre. Rákóczi Ferenc szabadságharcának éveit őrzi a ma is használatos Doboldadülő neve. 1710-ben itt szálltak meg a császári hadak és január 22-én a romhányi csata Érsekvadkert határában zajlott le. A Sirpatak e kuruc csatát idézi elénk. A labanc Heister a kuruc csapatot ide szorította és a megölt kurucok vére a patakot biborpirosra festette. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Salgótarján felé vonuló magyar csapat itt állomásozott. Mindezeket az eseményeket Érsekvadkert népe hagyományaiban hiven őrzi. Szereti mindazt, ami községével összefügg. így plébániáját, templomát, a jelenlegit, amelyet 1743-ban Eszterházy Imre érsek-primás építtetett. E templomban bontakozott ki az a mély hitélet, amelyről a plébánosok és káplánok hosszú sora, s a plébánia történetét tartalmazó könyv és feljegyzések tanúskodnak. Az érsekvadkerti plébánosok közül három püspök lett, köztük Vilt József, aki mint győri püspök a Napóleon-megszállás idején közkegyelmet kérve, a győri lakosság megmentője volt. A hajdani plébánosok sorában nem egy kiválósággal találkozunk. így a magyar nyelv- és irodalom rangos művelőjével, Mészáros Imrével, alá a múlt században anyanyelvűnk megújulásának éveiben, a kiváló költőkkel, írókkal kapcsolatot tartva, lett végül is a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A megújult templom, plébánia és Kálvária Kiss István jelenlegi esztergomi kanonok érsekvadkerti plébánosságának eredményeit hirdeti. Erre az alapra épül és bontakozik ki a mostani plébános, Horváth József, főszentszéki biró lelkipásztori tevékenysége. A plébános és két oltártestvére együtt végzi a templomi szolgálatot, a katakézist, a betegek ellátását, a lelkipásztor kod ás megannyi feladatát.
