Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-15 / 2. szám
1973. X. évf. 2. sz Hazai Tudósítások 13. EGYHÁZI KRÓNIKA + + + + + + + + + + Meghalt Kovács Sándor ny. szombathelyi megyéspüspök Karácsonykor, életének 80. évében, elhunyt Kovács Sándor, volt szombathelyi megyéspüspök. Kecskeméten született 1893. junius 11-én, 1917-ben szentelték pappá. Hosszabb ideig a váci püspöki udvarban teljesített szolgálatot, majd Kecskemét plébánosává, kiskunsági főesperessé nevezték ki. 1944-ben lett püspök és xn. Pius pápa bízta meg a szombathelyi egyházmegye vezetésével. 1971-ben korára és betegségére való tekintettel nyugalomba vonult. Mint püspök nemcsak híveinek pásztora, hanem közéleti ember is volt. Nem az ellentéteket kereste, hanem azt, ami összeköt. Egyházkormányzati ténykedéseiben, pásztorleveleiben és egyéb Írásaiban egyaránt a békés megoldások hívének mutatkozott, szeretetreméltósága, derűs embersége népszerűvé tette a katolikus hívek táborán kívül is. Kovács Sándort a szombathelyi székesegyházban január 9-én nagy részvéttel temették el. Testét a szombathelyi székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Az egyházi szertartást dr.Ijjas József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke végezte, a püspöki kar, az egyházmegye papsága és a nagy számban összegyűlt hivök jelenlétében.' A temetésen képviseltette magát az Állami Egyházügyi Hivatal is. VI. Pál pápa és U Thant egy magyar templomfreskón. Sümeg, ez a kedves dunántúli városka mindezideig három létesítményéről volt nevezetes: fellegváráról, a plébánia templomnak világviszonylatban is számontartott remek Maulbertsch-freskóiról és az egykori Darnay-gyüjteménybol kialakított Kisfaludy-múzeumról. A közelmúltban mindezekhez egy negyedik művészi értékű látnivaló is járult: a Fájdalmas Szüzanyáról elnevezett felső (régen ferences) templom Kontuly Béla által festett, egész falfelületeket betöltő freskói. Művészi értékükről legyen elég csak annyit mondanunk, hogy még a Maulbertsch-freskók megtekintése után is élményt jelentenek. S érdemes azt is megjegyezni, hogy ezeket már nem a hajdan oly gazdag veszprémi püspökség bőkezűsége, hanem főként Békefi László esperesplébános lelkes buzgalma és a hívek áldozatkészsége létesítette. A freskók derűs színekben pompáznak, a templom eredeti barokk stílusához simulóan drámaian mozgalmasak. Központi alakjuk - az Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló freskót kivéve - a templom patronája, Szűz Mária. Tárgyuk a Szüzanya életének jelenetei a sümegi Piéta-kegyszoborhoz fűződő csodatételek. Különösen figyelemreméltó a Domonkos győri karmelita testvér (Richter Ferenc) XVIII. századi remeibe faragott főoltára fölé boruló szentély-mennyezet freskója. Nem annyira a központi ábrázolás miatt, hanem az oldalhajlaton szerényen megbúvó két jelenkori jelenet okán. Ezek már a második vatikáni zsinatban megújult, a nagyvilág felé ablakot táró egyház szellemében készültek. Az egyik kép VI. Pál pápa és Athenagorasz ortodox pátriárka emlékezetes békecsókját ábrázolja, átellenes ikerképe pedig ugyancsak a Szentatyát az ENSZ gyűlésén, a buddhista U Thant, az akkori főtitkár társaságában. A Vatikáni Rádió a Biblia világáról. A Vatikáni Rádió magyar adása értékelte a Minerva könyvkiadó kiadásában megjelent: Biblia világa cimü müvet. A Rapcsányi László szerkesztésében megjelent könyv katolikus, protestáns, zsidó és ateista tudósoknak a Kossuth rádióban elhangzott beszélgetéseit tartalmazza a Bibliáról. A művelődéstörténeti szempontból elhangzott beszélgetések igen magas színvonalúak és tárgyilagosak, tudományos alapossággal közelítették meg a Biblia világát.
