Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-12-01 / 23. szám
1973. X. évf. 23. sz, Hazai Tudósítások 13. UJ VERSEK Tasnádi Varga Éva SZEKÉR ZÖRGÖTT ... Nagyapám volt Varga József, Keményfejü paraszt fajta, husvét napján, kocsma előtt villant kezében a balta. Verekedett tizszer-százszor szép Tulogdi Júliáért, kinek jegykendőjét kérte ötven legény, egész Sárrét. Kiskapuban minden este pergett szavuk mézes sodra:- Elvernélek! - Tiéd lennék, ha az apám, anyám adna ... Farsangtájkor bálba mentek, ötven legény nézte őket, ötven legény mondta: - József, add nekem a szeretődet! Estefelé csillag dermedt, kitáncoltak szűk udvarra, ló nyerített, szekér zörgött, hegedűnek sirt a hangja. Ló nyerített, szekér zörgött, s jegykendőnek csipkeszéle fehér madárként repült fel hóbundával bélelt égre. Somlyó György CSOKONAI Világ szélével s egy ország sarával nyakba kapott deák-köpönyegén, baktatott a vándor szegénylegény, egy szóra, kortyra itt-ott meg-megállva. Farsangra, torra, nászra, paszitára mindig kész volt nála a költemény, de a zs-iros hon néma mezején csak az Echő felelt esdő szavára, mig egy késő századról álmodott, hol egyszer legalább megemlegessék édesebb Lillák, s társak, szabadok. Hát felelj neki te, mormolva versét, azzal, hogy emberibbé hogy tehetnéd nem a későt, de ezt a századot !
