Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-11-15 / 22. szám
1973. X. évi. 22. sz. Hazai Tudósítások 13. EGYHÁZI KRÓNIKA Belső megújulás és külső munka - Szennay András főapátnyilatkozata A bencés rend apátjai és önálló perjelségeinek vezetői a közelmúltban tartották kongresszusukat, amelyen Szennay András, pannonhalmi főapát is részt vett. Tapasztalatairól többek között ezeket mondotta:- Amint az Egyház feladata, hogy belső megújulással jelen legyen a világ életében, ugyanúgy kötelessége a belső reformálás a szerzetesközösségnek is. Ennek a mában aktuális reformnak legfőbb szempontja ez: legyen minden szerzetesközösség tevékeny résztvevője az életnek. Ne meneküljünk a világból, hanem tegyük emberibbé, krisztusibbá a világot. Ez a program nem uj, egyidős az evangéliumi felszólítással és ösztönzést jelent a mai bencés élet számára is.- A magyar bencés kongregáció házai: a pannonhalmi főapátság, a győri "sui juris" rendház és a két konventuális perjelség a brazíliai Sao Paolóban, illetve az Egyesült Államok-beli Woodside-ban. Kongregációnk belső élete szempontjából feltétlenül jelentős, hogy az egymástól nagy távolságra élő házak elöljárói a gyűlés idején kicserélhették gondolataikat. A bencés konföderáció egyes kongregációit nem az erős szervezeti szálak, hanem a testvéri együvétártozás tudata fűzi egybe. Nem az volt a célkitűzése a kongresszusnak, hogy minden kongregációra, illetve kolostorra érvényes jogi jellegű határozatokat hozzon. Ez utóbbiak megtárgyalása, illetve megszerkesztése az egyes kongregációk nagykáptalanjáaak feladata.- Bármennyire is sokszínű a bencés kolostorok munkássága, mégis egyöntetű volt az a megállapítás, hogy a saját környezettől nem lehet elszigetelődni. Ha bárhol is erre törekednének, altkor a kolostor lassan muzeális intézménnyé, turisztikai Hitvány ossággá degradálódnék. Az embercsoportok - igy a szerzetesközösségek életéhez is - szükségképpen hozzátartozik bizonyos meghatározott élettér és munkaterület, ahol valóban életet kitö'tő munkaié’.adatokat kell ellátni. A mi számunkra, magyar bencések számára, ez azt jelenti, hogy élni kell a monasztikus szerzeteséletet, de nem valamiféle un. légüres térben, hanem az adott emberi-társadalmi környezetet, annak igényeit figyelembe véve. A kolostor és a világ kapcsolatát, a szerzetesközösségnek a társadalomban vállalt szolgálatát - a II. Vatikáni Zsinat és a mostani apátgyülés szellemében • nekünk, magyar bencéseknek feltétlenül pozitív módon kell értékelnünk. Megujhodik az ország legnagyobb temploma, az esztergomi Bazilika Akár közúton, akár vasúton vagy viziuton érkezik a látogató Esztergomba, elsőként a Bazilika tűnik fel. A magyar klasszicista stilusu templomnak hatalmasak a méretei: 118 méter hosszú, 100 méter magas és a főhomlokzatát díszítő 22 méteres oszlopcsarnokot 8 óriási kor int husi oszlop tartja. Sok más nevezetessége is van. SUttői márvánnyal díszített belsejében, a főoltár felett a világ egyik legnagyobb vászonra festett képe látható. A 13 méter magas, 6,5 méter széles festmény Grigoletti velencei festő müve és Tizian "Assunta" cimü képének a másolata. A templomban van Magyarország egyetlen épen maradt reneszánsz építménye, a hires Bakócz kápolna. Ez a XVI. század elején épült,a Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként. Sajátos módon került három évszázad múlva a Bazilikába. A templom a törökdulás alatt elpusztult. A vörösmárványból faragott, remekbe készült kis oltár azonban - amely Andrea Ferucci, olasz szobrásznak, a firenzei dóm készítőjének alkotása - épségben maradt. Amikor a Bazilika
