Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf.24.sz.-X.évf.l.sz, Hazai Tudósítások 22. Óbudai plébániatemplom nevezetes elődje a hajdani Szent Péterről elnevezett óbudai prépostság. Az 1822, Canonica vizitáció hivatalos feljegyzései szerint a plébániatemplom 1749-ben épült. Nevezetessége a szószék, valamint a Kiscelli-Mária kegyoltár. A budai oldalon 1872-ben Pest-Buda egyesítésekor e nevezetesebb templomok álltak. Budáról a főváros egységét megjelenítő és megvalósító hidak egyikén átmegyünk a pesti oldalra. Leróva kegyeletünket a margitszigeti Árpádházi Szent Margit életét őrző romok előtt -, a Margit-hidon kelünk át. E hidal az egyesítés évében, 1872-ben kezdték építeni. A pesti hídfőtől jobbra haladva, az Országháztól nem messzire, a főváros legnagyobb temploma elé érkezünk. A Szent István bazilika Pest-Buda egyesítésekor még nem tündökölt a maga teljességében és egészében. 1817-4>en felszentelik a mai Bazilika helyén emelt kis templomot, amely nem elégítette ki a hívek igényét. 1847-ben megbízzák Hild Józsefet. Fel is épül a templom, azonban kupolája 1868. január 22-én beomlik. Az ezt megelőző évben halt meg Hild József, igy a templom építését Ybl Miklós vette át. Végül is az olasz-reneszánsz stílusban épülő istenházát Kauser József tervei szerint fejezik be 1906-ban. A Bazilikától a Duna folyásával azonos irányban haladva a Belvárosba érkezünk. E terület az évszázadokon át kialakult és a múlt század elejéig városfallal körülvett ősi pesti városmag. Valamennyi katolikus temploma már állt Pest és Buda egyesítésekor. Az Erzsébet-hid hídfőjénél a belvárosi fő pléb ániatemplom a város legjelentősebb műemlékei közé tartozik. Az itt állott és részben ma is meglevő egykori római erődítmény délkeleti sarkában a XI. században kezdték építeni. Első formájában már 1046- ban állt a templom. Kezdetben román, majd Zsigmond király idején gótikus stílusban építették át, majd végleges barokk formáját 1725-39 között kapta. Szintén a Belvárosban találjuk a szervita templomot, amelyet 1725-32 között barokk stílusban Hölbing János és Bauer György János épített. Főhomlokzata eklektikus stilusu, amelyet 1793-ban Diescher József készített. A Károlyi Mihály utca és a Kossuth Lajos utca sarkán álló ferences templom 1727-32 között barokk stílusban épült. Már a középkorban is templom állt itt, melyet a török uralom alatt mecsetnek használtak. A szentély fölött magasodó torony felső részét 1858-63 között Wieser Ferenc tervei szerint építették. A templom Kossuth Lajos utcai falán az 1838. évi árvíz hőse , Wesselényi Miklós emlékére elhelyezett dombormű látható. A templomot az elmúlt években gondosan restaurálták. Az Egyetem téren áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi épülete, jobb oldalán vele összeépülve az egyetemi templom, a legértékesebb magyar egyházi épületek egyike. 1748-ban épült Mayerhoffer András tervei szerint. A freskók nagy részét Johann Bergl festette 1776-ban. Nagyértéküek a templom számos helyén található fafaragások. A főoltár képe a censztohowai Fekete Mária képének másolata. A templommal egybeépített Hittudományi Akadémia épületét 1870-83-ban építették át.
