Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-07-01 / 13-14. szám
1973. X. évf. 13-14. sz, Hazai Tudósítások 17. MIÉRT NEM HAJÓZHATÓ A PESTI NAGYKÖRÚT? Egy füstbe ment múlt századi terv újjászületése Bécsben Reitter Ferenc mérnök, Budapest modern arculatának egyik kiformálója, 1865-ben tervet tett közzé városfejlesztési elgondolásairól. A nagyszabású elképzelés egyik központi gondolata akkor pénzügyi okokból nem valósulhatott meg: Reitter eredetileg ugyanis egy hajózható csatornát akart építeni a Margitsziget alatti Dunaparttól kiindulva. Nagyjából a későbbi Nagykörút nyomvonalán kívánta végigvezetni a Duna vizét, s a csatorna Csepelnél torkollott volna vissza a Dunába. Elképzelését annyira komolyan vette, hogy 1867-ben akadémiai székfoglalóját is "A pesti Duna-csatorna" címmel tartotta. A soha meg nem valósult tervezet felelevenítését nemcsak az teszi időszerűvé, hogy Budapest centenáriumát ünnepeljük, hanem az is, hogy napjainkban Bécsben csaknem azonos formában, s nagyrészt hasonló célzattal kidolgozták egy Duna-csatorna megépítésének tervezetét. Reitter tervének céljáról a Műszaki Élet igy ir: "A kettős célt a hajózhatóság, tehát a közlekedés uj ütőerének megteremtésével, illetve a tavaszi jégár elvezetésével érte volna el a csatorna, nem is szólva az egészségügyi és esztétikai előnyökről". Az 1980-ra megépítendő bécsi csatorna célja pedig egy jármüközlekedés elől elzárt, körülbelül 200 méter széles sportot és szórakozást szolgáló földsáv létrehozása, de ennél is fontosabb, hogy elejét vegye az osztrák fővárosban gyakori dunai áradásoknak. Végül: az evezősök, vitorlázók, vizisportolók részére "profilíroznák" az uj csatornát, s a Duna főágát fenntarthatnák a személy- és teherhajózás részére. ARGENTÍNAI MAGYAR IRQ AJÁNDÉKA Czetz János, az 1848-as szabadságharc honvédtábornokának eddig ismeretlen spanyol nyelvű emlékiratának magyar fordítása: Türr Istvánhoz intézett levele, valamint Czetz Péter honvédhadnagy nevére 1849 junius 6—án kiállított utazási engedélye került a Széchényi könyvtár birtokába. Az adományozó - Pinczinger Lajos évtizedek óta Argentínában élő iró, műfordító - az értékes történelmi emlékeket a Magyarok Világszövetségének székházában adta át dr.Pajkossy Györgynek, a Széchényi könyvtár főosztályvezetőjének.
