Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-06-15 / 12. szám

1973. X. évf. 12.sz, Hazai Tudósítások 13. Martin Luther King kápolnát avattak Szegeden Junius végén avatták fel a magyar baptista egyház dr. Martin Luther King nevét viselő szegedi kápolnáját. Az elnevezéssel az Egyesült Államokban 1968-ban gyilkos merénylet áldozatává vált Nobel-békedijas baptista lelkésznek állítottak emléket. Palotay Sándor, a Szabad Egyházak Tanácsának elnöke ünnepi megemlékezésében méltatta Martin Luther King munkásságát. Hangsúlyozta, hogy a néger származású nagy amerikai humanista pap egyaránt küzdött a hivő és nem hivő emberek békéjéért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, az ember és ember közötti megkülönböztetés, a gyűlölködés eltörlé­séért. E nagy eszmékért végül életét is feláldozta. Az ünnepségen ismertették Martin Luther King özvegyének és édesapjának a magyarországi baptista egyházhoz intézett köszöntő levelét is. Az imaház avatószertartását Laczkovszki János, a magyar baptista egyház elnöke, a baptista világszövetség alelnöke végezte. + + + + Üdvözlet Párizsból, Kenyából az 57-dik érettségi találkozóra Bartsch Sándor tanárt, a nagyváradi felsőkereskedelmi iskola volt igazga­tóját köszöntötték egykori diákjai, az 1916-ban érettségizettek, akik azóta sem felejtették el, a ma már kilencvenedik évét taposó Bartsch tanár urat. A siófoki étterem különszobájában megrendezett 57 éves érettségi találkozón ott voltak a volt diákok, akik maguk is már túl vannak a hetedik X-en. Hézer Béla volt diák szervezte meg a nem mindennapi találkozót, amelyen a volt szegedi és a későbbi nagyváradi pedagógust, azt az embert köszöntötték, aki hosszú tanári pályáján nem csak tanította, de a valóságban is cselekedte a humánumot. Bartsch tanár ur ugyanis 1944-ben is igazgatója volt a nagyváradi kereskedelmi iskolának. Három érettségi előtt álló diákját a többi nagyváradi zsidóval együtt elhurcolták a gettóba. Bartsch igazgató ur ebbe nem nyugodott bele és pecsétes kikérő levéllel követelte a gettó parancsnok­ságától, hogy a három diákot engedjék ki az érettségire. És csoda történt. A gettó parancs­noksága kiengedte a három diákot és Bartsch igazgató ur érettségi után azt a tanácsot adta diákjainak: "éljetek a szabadsággal, és ne menjetek vissza". így történt, hogy a három fiatal­ember nem osztozott a többezer nagyváradi mártír sorsában. Bartsch tanár ur életében ez csak egy epizód, de ez a gesztusa is jellemzi az embert, aki mindig a haladás, a humánum oldalán állt. A siófoki összejövetelre nem csak Budapestről, hanem Szegedről, Hódme­zővásárhelyről, Jugoszláviából is érkeztek volt diákjai, és levelekben és sürgönyökben is szá­mosán köszöntötték tanárjukat. így Izraelből Feldmann Móricz és Káldor Arnold, Romániából Pollák Sándor, Párizsból dr.Bertrand Jenő, Kenyából dr.Schwarcz János volt tanítványának özvegye és még sokan mások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom