Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-06-15 / 12. szám

Hazai Tudósítások 8. 1973. X. évf. 12. sz.- Nálunk olyan az egyházi élet, mint a sebes sodru hegyi patak: nem lehet megállni és lelket derítőén szemlélődni. Itt csak egy lehetséges: beállni egyházi életünk gyors sodrába, s tenni azt, amit a jelen, a ma parancsol. Viszont a magyar refor­mátus hitnek Amerikában is külön ize, zamata van, mint a hazai őszibaracknak, mint a Hegyalján a napfény-csókolta csemegeszőlőnek, mint a magyar kenyérnek.- Mivel tudnád jellemezni az Amerikába szakadt magyar református emberek magatartását a vallásos élet szempontjából?- Janus-arca van a mi amerikai magyar református népünknek: az öreg csoport még hazafelé fordul s mindent meg akar tartani, amit hazulról hozott, zsoltárja, úrvacsorája, imádsága, ünnepe a régi, olyan, mint amit otthagyott a kis falujában. A másik orcája népünknek a jövő felé néz. Egyeseknek már idegen a hagyomány, a régi szokás. De Isten iránti hálával mondhatom, hogy a második nemzedék is szereti egyházát és szívesen veszi, hogy hite mellé a "magyar" szót is hozzátesszük.- Hogyan értékeled tehát a hit és a magyarság viszonyát egyházi szolgálataid tapasztalatai nyomán?- Az amerikai magyar református emberben a hit és a hazaszeretet mindig egyensúlyban volt, s a kettőt nem is akarta szétválasztani. Ahol a hit és a magyarság nincs egyensúlyban, ott az újvilág nagy kisértései valamelyiket elrabolják és ott marad a szegény, "üres" ember. Amerikában magyarságunkat csak imádságos hittel lehet megőrizni. Szolgálataimban ezt kellett megtapasztalnom. De ugyanakkor azt is meggyőződéssel vallom, hogy ha az egyház csak a nemzeti érzést szolgálná, akkor klubbá lenne, aminek sorsa a múlandóság.- Te - személy szerint - miben látod az egyház elsőrendű feladatát?- Szerintem az egyház elsőrendű feladata az, hogy egyház legyen: az egyház azért van, hogy az evangéliumot hirdesse. Számunkra pedig - ott, túl az óceánon - az is külön szent feladat, hogy atyáink hitét és anyanyelvét átadjuk a harmadik nemzedéknek, úgy, ahogy azt nekünk lelki édesanyánk, a Magyarországi Református Egyház tanította.- Milyen kapcsolatot látsz az óhazai és az amerikai magyar refor­mátus egyházi élet között?- Számunkra minden egyes magyarországi református templom egy-egy lelki Sión, ahová ünnepelni hazajár a lelkünk. Hálásak vagyunk Istennek, hogy e drága magyar földön formálta lelkünket és az itt kapott kincs: őseink hite megtartott minket reformátusoknak és magyaroknak a messze idegenben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom