Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-06-15 / 12. szám

1973. X. évf. 12. sz. *5 Hazai Tudósítások ..........

évvel ezelőtt ilyen törpe-gyümölcsöst telepítettek a szovjet Moldáviában a Prut mentén. A gyümölcsös, a fák termőre fordulása után már a második esztendőben hektáronként 250 mázsa termést adott. Egy kiló alma termelésének önköltsége az uj kertben 6 kopejka (90 fillér) a régi almáskertekben 23 kopejka (3.5 forint) volt.

"Amagyar népművészet virágoskertje"

Magyarországon és Romániában egyaránt nagy sikert aratott egy nemrégiben megjelent könyv dr. Kós Károly - Szentimrei Judit - dr.Nagy Jenő "Kászoni székely népművészet" cimü munkája. Zártságánál fogva a Székelyföld a magyarországi néprajzi tájaknál mélyebben, hűbben őrzi a népművészetet. Ebbe a majdnem érintetlen, Ősi hűségű világba merültek el a szerzők, hogy feltárják a Székelyföld - Marosszék, Udvarhelyszék, Háromszék és Csik - egy kicsinyke szegletének magyar népi világát. Ez a szeglet "Kászon", a kászoni-medence Csiknak egyik kis darabkája a Kászon patak mente. Öt helység tartozik a havasok ölébe zárt kis világhoz: Impér, Altiz, Feltiz, Jakabfalva és Újfalu. Ezt a hegyvidéket a Kárpátok vidékét a szerzők "a magyar népművészet virágos kertjének" nevezik.

Ezt a virágos kertet beszélik, mesélik el írásban és rajzban, ezt ábrázolják színes és fehérfekete képeken, egy 270 oldalas nagy munkában, amely a két ország közös kiadásában jelent meg. Kós az építkezést és a lakásbelsőt, Szentimrei Judit a szőttes és varrottas munkákat,

Nagy az öltözéket tárgyalja. Dr. Kós Károly annak az idősebb Kós Károlynak a fia, aki az idén 90 éves s egy gazdag életet töltött el a kalotaszegi magyar népművészet felragyogtatásá ban. Szentimrei Judit annak a Szentimrei Jenőnek a lánya, aki valamikor a két világháború közti időben paraszti színjátszó csoportjával járta végig Erdély városait és alapitó tagja volt az Erdélyi Szépmives Céhnek. Az ő örökségüket is ápolják, az ő nyomukban járnak a mai szerzők.

oooooooooooooooooooo

A HAGIA SOPHIA MAGYAR KINCSE

A keresztény templomból lett világhírű konstantinápolyi Hagia Sophia mecset műemlék tárgyai között magyar eredetűek is vannak. Az eredeti oltár két oldalán lévő négy óriási tömör bronz kandeláber valamikor Mátyás királyé volt s a budavári Nagyboldogasszony templomot diszitette. A mohácsi vész után hadi zsákmányként kerültek Sztambulba. Erről tudósit az egyik kandeláberen függő tábla arab betűs török verses felirata, amely magyar fordításban igy hangzik: "A világ uralkodója, Szulejmán khán, kinek ellen nem állhat sem Giv, sem Brizsem, annyira megtörte Magyarország seregét, hogy a mező nem látszott a halottaktól. Elpusztította a gyáva királyt, a poklot tette helyére, ezt igaznak tudd. Templomát felégetvén kirabolta Budát. Kihozott egy-két szép gyertyatartót, elhozta őket a Hagia Sophiába, az ellenség testét és lelkét tette beléjük olajnak. Sugalmazva mondott ennek emlékére imát: örökké világítson a hit lámpása. - A hidzsra 933. évében."