Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1973-06-15 / 12. szám

1 1973. X. évf. 12. sz. Hazai Tudósítások 3. 1849 első hónapjai azután tragédiát hoztak a családra és Pest városá­ra egyaránt. A kormány újév napján Debrecenbe menekült, Windischgrätz pedig január 5-én bevonult a fővárosba. Február 1-én rendőri körözőlevél kelt Petőfi ellen. Távollétében 16-án császári köpök jelennek meg a Zöldkert utcai házban: Mukits János királyi alügyész, Madedl János Pest városi tanácsosa és Metzl Ignác hites becsüs kíséretében, az idős Petőfiné jelen­létében összeiratja és lefoglaltatja "a pártütés bűnébe esett" költő ingóságait. Fennmaradt ez az összeírás. Megtudjuk belőle, milyen volt a lakás berendezése, milyen könyvei, képei, használati tárgyai voltak a fiatal házasoknak. Elkobzásukra végül nem került sor, mert a kiújuló harcok miatt nem vihették át a holmikat a kijelölt raktárba: a hírhedt Újépületbe. Még egyszer, utoljára, május végén még ennek darabjaival rendezhették be utolsó pesti lakásukat a Sip utcai "Marczibányi-hátban" a féléves gyermekükkel rövidre ismét Pestre költöző fiatalok de ekkorra már a földben pihentek a szörnyű tavaszi kolerajárvány ártatlan áldozatai, a drága szülők. Három forrás tájékoztat "a jó öreg kocsmáros" 1849 március 21-én bekövetkezett haláláról és annak körülményeiről. Az egyik egy gyászjelentés. Ennek szövegét és érdekes szöveghibáit -, amelyeknek okaira Györy Vilmos mutatott rá 1883-ban, a Petőfi Társaságnak irt levelében - irodalomtörténetünk is ismeri. Két névelirás van ugyanis benne: az özvegyet Hruz helyett Hersz-nek, az unokát Zoltán helyett Gézának Írja. A másik forrás a halottvizsgálati bizonyítvány azonban a II. világ­háború alatt elkallódott. Ez volt az Erényi nevű halottkém által március 22-én kiállított hivatalos irás. Rendelkezésre állnak azonban az evangélikus egyház halotti anyaköny­vi bejegyzései, éspedig három különféle formában. Ezek egybehangzó bizonysága szerint az 58 éves korában tífuszban elhunyt Petőfi Istvánt március 23-án Székács József - a későbbi nagynevű püspök - temette. A megszállás nehéz napjai voltak ezek, Petőfi Sándor ekkor éppen Kolozsvárott időzött; ő sem, István öccse sem tudott a halálesetről. Az özvegy, aki egyszál maga állhatott a ravatal mellett, maga sem sejtette, hogy két hónap múlva felette mondja el gyászbeszédét a pesti magyar evangélikus lelkész, (folyt. köv.) o.o. o.o. o. o

Next

/
Oldalképek
Tartalom