Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-06-01 / 11. szám
1973. X. évf. 11. sz. Hazai Tudósítások 14. Tamkó Sirató Károly: ALUNA (Népvándorlás kori rege) Aluna - talán királylány volt dalokból, vágyakból szott testű csipkés, mint egy friss nyoszolya - vagy talán árva vitézeknek kóbor, koldus menyasszonya. De neve oly szép, mint az álom: haló harcosok sóhaja. A Volgától a Maricáig jött, vándorolt, meg-megpihent ahol virág nyílt s zöldellt a pázsit. A legszebb volt - és erre is járt hisz én még érzem forró csókját. Az ő lelke ... az alkony pírja: "a legszebb vágya"! S százezer örökre váró szív a sírja. A Káspi tónál s a Dunánál a nagy rónák siró szele susog, mintha nászéjbe súgna csendes fehér-kék éjeken " ... pihenj Aluna ... aludj Aluna ..." Kárpáti Kamii MAGYAR KÖLTŐ Még tiz év s majd én is igy fogom füstös, zord szájjal mérni az igét. Mint szélhordta köd, az alakom áthúz a földön (rozsföld, esti rét). Homlokomon nagy, bolond, fehér tincs. Markomban tört ág, szivemben hallgatás. Suhanó egek tört fénye behint ... Az utón egy gyerek s egy vén: két kapás. Tavasz lesz épp. Vagy újra Hunnia? Az bizonyos, hogy lesz egy nagy kutyám. Sok halottam. S a mások kisfia gyomból fon füzért fejemre sután.
