Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-05-15 / 10. szám
1973. X. évi. 10. sz Hazai Tudósítások 13. Az Esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik Európa egyik legjelentősebb korai olasz képgyűjteményét. A muzeum legkorábbi olasz festménye ismeretlen, XIII. századi toscán festő kisméretű kálvária képe. A XIV. századi firenzei és sienai művészek vezető mestereinek képeiből is gazdag sorozatot őriz a muzeum. A firenzei Taddeo Gaddi Trónoló Madonnáját ünnepélyes komolyság, a sienai képeket bensőséges emberábrázolás, derűs liraiság jellemzi. A kora reneszánsz üde levegőjét árasztja Sassetta álmodozó, bájosan stilizált Madonna-feje. A képtár egyik legszebb darabja ismeretlen, XV. századi, itáliai mester müve: erdő szélén, virágok között pihenő lányt ábrázol, a mesebeli egyszarvú társaságában. A vitrinekben kecses gótikus ötvösremekek, kelyhek, miseedények sorakoznak, erdélyi kupák, közöttük Bethlen Gábor egyik talpaspohara, elefántcsont faragások, holicsi tárgyak, XVII. és XVIII. századi delfti fajanszok, habán tányérok és válogatott kincsek a XVIII. századi európai porcelánmühelyek anyagából. A muzeum népi himzéskincsét a nyár folyamán külön kiállításon mutatják be. "MAGYAR" BOLYGÓK ÉS HOLDKRÁTEREK A laikusok számára kétségkívül meglepő, mennyi magyar "vonatkozás" kapcsolódik az égbolthoz. Öt olyan kisbolygó van, amelynek a neve valamiképpen kapcsolódik Magyarországhoz; a Hungária, a Buda, a Móra, az Ogyalla és az Albert. Az utóbbit Montedegói Albert Ferencről, arról a nemzetközi hirü magyar csillagászról nevezték el, aki az 1948/49-es szabadságharc után a rommá lőtt budai csillagvizsgáló műszereit megmentette. 1935. és 1945. között dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója 84 kisbolygót fedezett fel, s közülük tizenkettőnek a pályáját is sikerült kiszámítania. Az utóbbiak közé tartozik például a Bolyai, a Corvina és a Konkolya. Ugyancsak Kulin György figyelt meg két addig ismeretlen üstököst is, a Kulint és a Whipple-Bernasconi-Kulint. A piszkéstetői obszervatóriumban eddig több, mint egy tucat szupernóvát - egy-egy csillag szétrobbanását - figyelték meg, majdnem mindet Lovas Márton csillagász. Az egyik azért kiemelkedő jelentőségű, mert mindeddig erről sikerült a legrészletesebb szinképfelvételeket készíteni, s ilymódon adatokat szerezni egy ilyen kataklizmában elpusztuló csillag anyagáról, felrobbanásának és az utána bekövetkező folyamatoknak a lejátszódásáról. Az űrkutatásnak is része van viszont abban, hogy a Holdon ma már egész sor kráter viseli magyar tudósok nevét. így például a Hold felénk néző oldalán egy-egy képződménye Bolyai János a matematika, Eötvös Loránd a geofizika, Kármán Tódor és Szilárd Leó a fizika, Petzvál Ferenc az optika és Zsigmondy Vilmos, a geológia világhirü művelőjére emlékeztet. S külön krátert kapott Izsák Imre is, aki elsőként mutatta ki, hogy a Föld Egyenlítője nem kör, hanem elipszis alakú. o o o o o o
