Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-04-01 / 7. szám
1973. X. évf. 7.sz, Hazai Tudósítások 12. EGYHÁZI KRÓNIKA Szennay András az uj pannonhalmi főapát A magyar bencés kongregáció káptalan gyűlése Szennay Andrást választotta meg főapáttá. A választást a Szentszék megerősítette s az uj főapátnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a működési engedélyt megadta. Szennay Andrást március 21-én egyházi szertartás keretében a pannonhalmi bazilikában iktatták be tisztébe. Az ünnepségen résztvett Rembert Weakland, a bencés rend apát-primása is. Dr.Szennay András Budapesten született 1921-ben. Alsó- és középiskoláit a fővárosban végezte, az utóbbit a budapesti bencés gimnáziumban. 1939-ben lépett a bencés rendbe, majd egyetemi tanulmányaira a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karára küldték, ahol 1946-ban doktori fokozatot szerzett. Rövid lelkipásztori munka után főapáti titkár lett Pannonhalmán, majd 1948-51 között hittanárként működött Budapesten. 1951-től a Hittudományi Akadémia könyvtárosaként dolgozott. 1965. februárjában a budapesti Hittudományi Akadémián az alapvető hittudomány tanszékvezető professzorává nevezték ki. - A Magyar Püspöki Kar 1968 márciusában összekötőként delegálta a római Nemhivők Titkárságába, 1970. októberében pedig Franz König bíboros, a Titkárság elnöke magyarországi nemzeti titkárnak nevezte ki. Uj rektor a római Pápai Magyar Intézetben Mint ismeretes, Klempa Sándor püspök, veszprémi apostoli adminisztrátor nyugalomba vonulása után VI. Pál pápa Lékai Lászlót, a római Pápai Magyar Intézet akkori rektorát bízta meg a veszprémi egyházmegye vezetésével. Lékai László kinevezésével megüresedett a római intézet rektori tiszte. E tisztségbe VI.Pál pápa most dr.Bagi István esztergomi teológiai tanárt nevezte ki. Bagi István 1931-ben született, 1955-ben szentelték pappá. 1965-től ösztöndíjasként Rómában tanult, ahol a Szent Alfonz Akadémián szerzett diplomát. A katolikus parancsolt ünnepek uj rendje Magyarországon A Magyar Katolikus Püspöki Kar legutóbbi ülésén az illetékes római kongregáció rendelkezése alapján döntött a munkanapokra eső parancsolt ünnepek megünneplésének uj rendjéről. Eszerint három parancsolt ünnep: Karácsony első napja, Újév, és Nagyboldogasszony ünnepe a helyén marad. Ezeken a napokon a szentmisén való részvétel továbbra is kötelező. Három ünnep az ünnepet követő vasárnapra megy át: Vizkereszt, Áldozócsütörtök és Űrnapja, saját solemnitással. Három ünnep: Szent Péter és Pál napja, Mindenszentek és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe többé már nem lesz parancsolt ünnep. Ezeken a napokon tehát a szentmisén való részvétel nem kötelező. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a római kongregáció szándékának megfelelően és a hívek vallásos érzületének figyelembevételével úgy döntött, hogy a régi és uj nem parancsolt, azaz tanácsolt ünnepeken legalább esti ünnepi szentmisét kell mondani homiliával. Az uj rendelkezés Husvét vasárnapjától lép életbe.
