Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-10-15 / 20. szám
1973. X. évf. 20. sz. Hazai Tudósítások 9. Uj arcú magyar tájak IPARI, KÖZLEKEDÉSI ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTTÁ VÁLIK A 900 ÉVES SZOLNOK Szolnok Magyarország legrégibb településeinek egyike, gazdag történelmi múltját értékes leletek bizonyítják. Nevét a honfoglalás idején élt Szolnok nemzetségtől kapta és amikor Szent István király megyékre osztotta fel az országot, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál levő Szolnok helységről nevezte el az akkori megyét. Az egyetlen alföldi város, amely a XI. század elején már megyeszékhely volt és az ma is. Az első írott emlék Szolnok városról 1075-ből származik, a garamszentbenedeki apátság egyik oklevelében fordul elő, mint "via Zounok". A város tehát tulajdonképpen "fiatalítja" magát, fennállása 900. évfordulójára készül, holott régebbi település, de születése bizonyítványaként az esztergomi levéltárban ma is meglévő latinnyelvü oklevél szerepel. És, ami mindezt még érdekesebbé teszi, a város valóban fiatal. Igaz, hogy már a XII. században jelentős kereskedelmi központ volt, de története folyamán annyi csapás érte, hogy sokszor kellett újjászületnie. Dúlta a tatár, a török; pestis, árvíz, tűzvész, háború pusztította és szinte félévszázadonként élőről kellett kezdeni mindent. A város és lakóinak szenvedését a második világháború számtalan megpróbáltatása tetőzte be. Kezdetben a szőnyegbombázások, majd a háborús pusztítások szinte néptelennő tették Szolnokot 1944 nyarán. A város lakossága november 4-én, a felszabadulás napján mindössze 4000 volt. Falai közé azonban hamarosan visszatért az élet és fejlődése az elmúlt negyedszázadban töretlen volt. A mai város tulajdonképpen egyidős a felszabadulással. A világháborús romok és a vályog házacskák helyén 4-10 emeletes és ennél is magasabb lakóházak emelkednek; a város lakóinak száma négyezerről hatvanhárom ezerre nőtt. Uj ipari üzemek, kereskedelmi létesítmények épültek. Egyik legjelentősebb ipari bázisa a városnak a Tiszamenti Vegyiművek, amely az országos kénsavtermelés 74 százalékát, a porított szuperfoszfát 43 százalékát adja. Cukorgyár, papírgyár, bútorgyár működik még a helységben, Szolnokra települt az alföldi kőolajipar központja. 1967-ben megkezdték a vasúti rekonstrukciót, Szolnokon épül fel az ország legkorszerűbb vasúti személy- és teherpályaudvara és ez a város lesz a magyar vasutak dieselesitésének központja. Szolnok város fejlődése természetesen nem választható el a megye, a táj fejlődésétől. Szolnok megyében 11 ipari körzetet alakítottak ki és az elmúlt években az uj üzemek, ipartelepek tucatjai kezdték meg a termelést. A néhány évvel ezelőtt még jellegzetesen mezőgazdasági megye az ország iparilag közepesen fejlett területei közé lépett elő. A bruttó ipari termelés az elmúlt két-három esztendőben két és félszeresére nőtt. Az ipar fejlesztése azoiban tovább tart és 1975-ig, a jelenlegi ötéves terv befejezéséig ehhez hasonló fejlődéssel számolnak. Ugyanakkor változatlanul jóhirü Szolnok megye mezőgazdasága. Különösen kiválóak a gabonafélék terméseredményei. A további fejlődés itt is adott, hiszen évről-évre nagyobb területeket öntöznek. Jelenleg két öntöző főcsatorna is épül a megyében: a kunsági és a jászsági. E két főcsatorna a nemrég elkészült kiskörei víztároló segítségével juttatja el a Tisza vizét a földekre. A város és az egész megye lelkesen készül a nagy jubileumra. Az anyagi erők összegyűjtésével, társadalmi munkaakciók megszervezésével gyorsítják a város építését, szépítését.
