Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-04-01 / 7. szám
1972. JX. évf. 7. sz. Hazai Tudósítások 3. CEGLÉD KÉSZÜL A dÓzSA-ÉVFORDULORA "E falak alapzatai láttáit a Czeglédre vonuló Dózsa Györgyöt és kereszteseit ..."- olvashatjuk a belvárosi Városház utca 7-es számú ház, a hajdani Vármegyeház - ma a Pest megyei tanács székháza - műemléképületének falán, a történelmi múltat idéző emléktáblák egyikén. Abban az időben Rákosmező - ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek felhívására, az egyházi parancsra meghirdetett kereszteshad gyülekezett a pesti táborba, sok falunak egész népessége költözvén a keresztestáborba - tulajdonképpen az ősi pesti városfalig húzódott. Valóban, a Vármegyeháza legrégibb falainak alapzatai már álltak a mai falak helyén, amikor Bakócz Tamás hivó parancsára - aki a pápai tiara helyett a török ellen viselendő keresztesháboru engedélyével tért vissza Rómából 1514-ben - összesereglettek a kereszteseknek felcsapott parasztok, majd ugyancsak az ő szavára az egyházi kiközösítés fenyítékével szétoszlásra parancsolt keresztesek elindultak Cegléd felé és ott a mezőváros piacterén Dózsa György, a székely nemes, kiadta hires kiáltványát az ország népéhez, a jobbágyok életét telhetetlenül kiszipolyozó földesurak elleni felkelésre, Mészáros Lőrinc pappal, a szenvedő nép igazságáért táborba szálló ceglédi plébánossal együtt: "Jöjjetek, siessetek és jussatok el Cegléd mezővárosába ... hogy e szent had s áldott gyülekezet kényszerit.hesse, megzabolázhassa és megtörhesse ama hitetlen, átkozott nemesek erejét és hadát ..." Gazdag program A Dózsa György születése ötszázadik évfordulójának nyilvánított jubileumi évben Cegléd nevezetes helye lesz a Dózsa-ünnepségeknek. A város, amelynek neve később annyira összeforrott a jobbágyfelszabaditó Kossuth Lajos nevével, gazdag programmal készül a Dózsa-Unnepségekre. Az országos központi ünnepséget junius 25-én tartják meg Cegléden, de ezt számos rendezvény előzi meg. Április 6-án a városban ünnepélyesen fogadják a Dózsa seregének nyomában országos ifjúsági emléktura részvevőit, akik a város KISZ-fiataljaival együtt megkoszorúzzák az 1957-ben felállított Dózsa-szobrot. Április 22-én a Kossuth Művelődési Központban Dózsa népe, bontsd ki zászlód cimmel ünnepi műsoros estet rendeznek a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének részvételével. Másnap, április 23-án kerül sor a Dózsa Györgyről elnevezett úttörőcsapatok rádiós vetélkedőjének országos döntőjére. Junius 19-én az ítélet cimü Dózsa-film vetítése után an - kétot rendeznek a film alkotóinak - Csoóri Sándornak, Kósa Ferencnek és Bessenyei Ferencnek - részvételével. Junius 23-án Dózsa alakja az irodalomban cimmel irodalmi estet rendeznek, amelyre meghívták Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Fája Géza, Hegedűs Géza, Fehér Tibor írókat és « több neves előadóművészt. Az országos ünnepség Az országos központi ünnepség előestéjén, junius Ö4-én nagy fáklyás felvonulást rendeznek a városi és járási KISZ-fiatalok. Másnap kerül sor az országos ünnepségre, amely délelőtt tiz órakor, a Himnusz elhangzása után ünnepi nagygyűléssel kezdődik. A nagygyűlés keretében avatják fel és koszoruzzák meg Somogyi József szobrászművész uj Dózsa-emlékmüvét. Bessenyei Ferenc színművész elmondja Illyés Gyula: Dózsa beszéde a ceglédi piacon cimü költeményét. Ezt követően ünnepi beszédet mond Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A délelőtti ünnepség szines felvonulással ér véget: Magyar forradalmi seregek Dózsától napjainkig cimmel korhű jelmezekben láthatók a Dózsa seregét, Rákóczi kurucait, az 1848-as szabadságharc honvédéit, az 1919-eseket, és az 1945-ös partizánokat bemutató felvonulók, akiknek menetét a mai hadsereg képviselete zárja be. Az országos rendezés vendégei délután megtekintik a Dózsa és kora kiállítást a múzeumban, majd délután sport- és harci bemutatót rendeznek a sportpályán korhű jelmezekben. T
