Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. IX. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 9. Uj arcú magyar tájak ESZTERGOM Az Árpád-házi királyok egykori székhelye,Esztergom máig megőrizte a letűnt évszázadok jónéhány építészi emlékét, sajátos hangulatát. Az immár iparáról is hires 30 ezer lakosú város gazdag évek előtt áll. 1975-ig a düledező földszintes, egyemeletes házak helyén 2-8 szintes épületekben ezernél több uj összkomfortos lakás épül. Rekonstruálják a városközpontot, lebontják az egészségtelen lakásokat és az uj lakások mellett nagyáruházát, iskolát, körzeti orvosi rendelőt emelnek. Esztergom ma még gyakran vízhiánnyal küszködik. A város az elmúlt egy év alatt számos uj kutat furatott. A lakosság és az ipari üzemek egyre fokozódó vízigényét azonban csak a tervbevett Dorog-Esztergom regionális vizmü felépítése után elégíthetik majd ki. A városfejlesztés azonban gondokkal jár, különösen olyan régi városban, mint Esztergom. A középkori város alapjait a X. század második felében Géza fejdelem vetette meg. A királyi székhely Budára helyezésével fokozatosan csökkent ugyan a város politikai, gazdasági és társadalmi szerepe, művelődési jelentőségét azonban a későbbi százazokban is megtartotta. A humanizmus és a reneszánsz idején a magyar kultúra egyik fellegvára lett. Szerkezetében, épületeiben megőrizte azt a nyugateurópai értelemben vett városias jelleget, amely a XIII. század első feléig itt alakult ki elsőnek Magyarországon. A középkori városból és várból azonban csak kevés az, ami túlélte a sz'zadok múlását. Romjai a föld alá kerültek, de 2-4 méter mélységben fellelhetők. A mai Esztergom építése, rendezése közben minduntalan felszinre küldi üzenetét a középkori Strigonium, de még egy másik város is - római kori és kelta emlékeivel - az ókori Solva. Ugyanakkor jelen van a közelebbi mult,a XVII. -XIX. századból származó épületek és emlékek. A városfejlesztésnek ilyen körülmények között tulajdonképpen kettős feladatot kell megvalósítania: egyrészt védenie kell a történeti és művészeti múlt emlékeit, másrészt korszerű városrész kialakítására kell törekednie. Mivel a város bővítése, a rekonstrukciók során előfordultak negatív jelenségek is, mozgalom indult, hogy a városfejlesztést mindenképpen kapcsolják össze a műemlékvédelemmel. A Hazafias Népfront városi bizottsága átfogóan elemezte a helyzetet és megállapította, hogy különösen a háború utáni helyreállítások során, - de még az elmúlt években is - több olyan átépítés történt, amely rontotta a városképet. A Népfront által elindított társadalmi mozgalom célja éppenezért az, hogy ossz - hangba hozzák a múlt és a jövő építészeti stílusait és ennek megnyerjék mind a lakosságot, mind az illetékes szerveket. Elhatározták, hogy sürgősen elkészítik az esztergomi műemlékek uj jegyzékét, műemlékvédelmi albizottságot alakítanak és gondoskodnak megfelelő közvélemény kialakításáról. Meg kell ugyanis nyerni a mozgalomnak mindazokat, akik maguk is műemléképületben, vagy annak közel ében laknak. Esztergomban a műemlékvédelem szoros kapcsolatban áll a régészettel, hiszen a múlt számos emléke még ma sem közismert, vagy régészeti feltárásra vár. A város múltja, de még inkább a nemzet története szempontjából fontos volna például IV.Béla király sírhelyének feltárása. A második honalapító a krónika szerint feleségével s egyik fiával a középkori Ferences kolostor templomában nyert nyugvóhelyet. A feltárás megkezdéséhez azonban megfelelőképpen kell rendezni a környéket. Esztergomban több érdekes török-kori emlék is feltárható, minderre a közeljövőben kidolgozzák a megfelelő terveket. Máig is állnak még a városban értékes barokk épületek. Egyiket-másikat könnyelműen lebontásra ítélték. A Népfront most mindent elkövet, hegy ezeket az épületeket megmentse. A Hazafias Népfront városfejlesztési műemlékvédelmi kezdeményezését a város közönsége nagy megértéssel fogadta és a célok megvalósítása érdekében máris megalakult társadalmi bizottságok Vörösmarty szellemében látnak munkához: "A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz 1" ___PP.___
