Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-03-01 / 5. szám
1972. IX. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 4. I A MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPAR FELZÁRKÓZIK A VILÁG ÉLVONALÁHOZ Magyarország olajtermelése világviszonylatban nem jelentős, feldolgozóipara viszont nemzetközileg is mind számottevőbb. Évi kétmillió tonna kőolajtermelésével az európai össztermelésből mindössze fél százalékkal részesedik, ugyanakkor a kontinensen termelt kőolajnak csaknem 2 százalékát a magyar üzemekben dolgozzák fel. A világ olajiparának fejlődésére az jellemző, hogy termelése tiz évenként megkétszereződik, Magyarországon viszont a felfutás ennél sokkal gyorsabb volt: 1944-ben félmillió, 1971-ben pedig megközelítően 7 millió tonna kőolajat dolgoztak fel az üzemekben. Az eddigi geológiai adatok birtokában szinte bizonyosra vehető, hogy a hazai kőolajtermelés évi 2 millió tonnás szintjét a jövőben sem igen növelhetik, az uj kutatásokkal és feltárásokkal legfeljebb a már kitermelt kutak hozamát pótolhatják. Ezért az olajfinomítók kiépítése alapvetően importra, túlnyomó részt szovjet kőolajra támaszkodik. Lényegesen más a helyzet a földgázt illetően, itt ugyanis az elmúlt évtizedben gazdag mezőket találtak, s a mostani ötéves tervidőszakban igy csaknem kétszeresére sikerül bővíteni a gáztermelést; 1975-ben várhatóan eléri az 5,5 milliárd köbmétert. Tizenöt évvel ezelőtt jött létre az egységes Magyar Olaj - és Gázipari Tröszt, amely egyesíti az ország 27 kutatással, termeléssel és feldolgozással foglalkozó olajipari vállalatát. Nagy műszaki felkészültségükre jellemző, hogy másfél évtized alatt 5,2 millió méter fúrást végeztek az ország különböző területein. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy az ezt megelőző húsz esztendőben összesen 1,8 millió métert mélyítettek. Ezek alapján megállapítható, hogy Magyarország 93 000 négyzetkilométer területéből 77 000 négyzetkilométeren van remény olaj vagy gáz felfedezésére - s hogy Magyarország geológiailag a világ egyik legjobban átkutatott területe. A fúrások eredményességi aránya is igen jó; az utóbbi másfél évtizedben végzett fúrások 58 százaléka sikert hozott. Az olaj és a gáz mind nagyobb szerepet játszik a magyar gazdaság életében. A háború előtt a szénhidrogének részesedése az energia mérlegben mindössze 4 százalék volt, a múlt évben pedig már 45 százalék. E tekintetben várhatóan már 1973-ban sikerül démi az európai átlagot és becslések szerint a következő 3-5 év folyamán a magyar gazdaság felzárkózik a világszinthez. 1975-ben ugyanis a gáz és a kőolaj aránya az energiafogyasztásban eléri az 55 százalékot. 1971-ben egyébként az egy főre jutó olaj- és olajtermékfogyasztás 670 kilogramm volt, szemben az 1938. évi húsz kilogrammal. A Dunántúlon, amely az 1960-as évekig az olajtermelés bázisát jelentette, a nyugat-zalai és őrségi vidékeken, valamint a Kisalföldön folytatják a kutató munkát. Az Alföld az utóbbi években átvette a vezető szerepet az olajtermelésben; Algyőnél 1965-ben találtak olajat, s a múlt évben a kutak hozama már elérte az 1 millió tonnát. Ezen a tájon a szegedi medence és két uj terület, a békési és a jászsági vidék igér még olajat és gázt. A távolabbi kutatási tervekben ezenkívül szerepel a Kőrös és a Berettyó vidék egy része, valamint néhány nyírségi és hajdúsági terület. Az eddigi számítások szerint érdemes további kutatásokat is finanszírozni, hiszen az elmúlt 15 esztendőben a kutatási munkálatokra fordított 11,5 milliárd forint költséggel összesen 112 milliárd forint értékű kőolaj és földgázkészletet tártak fel. oooooo ooo
