Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-15 / 4. szám
1972. IX. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 12. EGYHÁZI KRÓNIKA Restaurálják az esztergomi bazilikát Magyarország legnagyobb temploma az esztergomi bazilika. A múlt században épült főszékesegyház hossza 118 m, nyugati homlokzatának szélessége 40 méter, oldalfalainak magassága 34 méter, a kupola gömbje az altemplom padlójától 100 méter magasságban van, koszorújának átmérője 53,5, belső magassága 71.5 méter; a kupolaboltozatot 24 darab, 19 méter magas oszlop tartja; az épülethez laz án kapcsolt, kétoldalt elhelyezett harangtomyok magassága 57 méter; a főbejárat timpanonja 8 darab 22 méter magas korinthusi oszlopon nyugszik. A második világháborúban megrongálódott épületet most alapos munkával restaurálják. A munka méreteire jellemző, hogy az északi homlokzat helyreállításához például 18 ezer légköbméter állványra van szükség. A legkülönlegesebb feladatot a kupola helyreállítása jelenti. Egész éven át legkiválóbb szakemberek, kőfaragók, szobrászok, festők, bádogosok, kőművesek dolgoznak a helyreállításon. Az oldalfalak burkolásához szükséges mintegy 250-300 köbméternyi tömbkövet a siroki kőbányából szállítják Esztergomban. A munka jövőre fejeződik be. Helyreállították a sárospataki vártemplom műemlék orgonáját Sárospatakon, a Rákóczi várnegyedben érdekes műemlékvédelmi munkát fejeztek be. Az állami szervek és az egri érsekség anyagi támogatásával helyreállították a vártemplom barokk orgonáját, amelyet a levéltári adatok alapján 1794-ben épitett Komornyik János felvidéki mester. A 18 regiszteres hangszert korszerű elektromos fújtató berendezéssel szerelték fel és tönkrement játszóasztalát ujjal cserélték ki. így a müemlékorgona újra alkalmassá vált a barokk zene megszólaltatására. A tervek szerint rendszeres orgonahangversenyeket rendeznek majd a középkorból fennmaradt gótikus kiképzésű vártemplomban. Pannónia első görögkatolikus egyházközsége Pannónia ősi földjén Baranya megyében - Pécs központtal - megalakult az első görögkatolikus egyházközség. Az előzmények több évre nyúlnak vissza. A II. vatikáni zsinat adta azt a lehetőséget, hogy Magyarországon a szórványban élő görög szertartásu katolikus hívek is saját ritusu szentmisét hallgassanak. A zsinat szellemében a hajdudorogi egyházmegyei főhatóság kezdeményezésére indult meg Pécsett a Baranya megyében élő görögkatolikusok lelki gondozásának megszervezése. Az első görögkatolikus énekes szentmise bemutatására már 1969. októberében sor került, de ezután még csaknem 30 hónapos munkára volt szükség, hogy az egyházközség megalakulhasson. A szervező munkában oroszlánrésze volt Lukáts Dezső pécsi hívőnek, valamint Szántai Miklós és Kerek György szegedi görögkatolikus lelkésznek, illetve kántornak. A január végén megalakult pécsi görögkatolikus egyházközség azóta megválasztotta önálló képviselőtestületét is. Kilenc leányhallgató az evangélikus teológiai akadémián A budapesti evangélikus teológiai akadémián jelenleg kilenc leányhallgató készül a szolgálatra. Ez a szám az összes hallgató létszámának (31) csaknem egyharmada. A közelmúltban az akadémia leányhallgatói részére korszerű otthont rendeztek be a Karácsony Sándor utcában. Ebből az alkalomból D.Káldi Zoltán püspök meglátogatta a józsefvárosi gyülekezetét és ünnepi istentiszteleten szolgált,mely után a teológus lányok otthonában szeretetvendégséget rendeztek. Számos előadás hangzott el a teológus nők hivatásával kapcsolatban.
