Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-02-15 / 4. szám
1972. IX. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 9 Uj arcú magyar tájak ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE Hajlatos lankák koszorúja takarja a szem elől a Zalavölgye egyik legrégibb települését, Zalaegerszeget. A szőlő-ültetvényeken, gyümölcsöskertekben, erdős vidéken és a folyóvölgyben húzódó útvonalak,mint önkéntes idegenvezető, viszik az idegen földről érkezett és a haza utast Zala megye székhelyére. Nagyvárosra jellemző pezsgő élet. Virágok, parkok, fák, ligetek, művészeti alkotások, derű, szivélyesség fogadja a város falai közé érkező vendéget. Sok olyan hazai és külföldi rajongója van, akik a Dunántúl egyik gyöngyszemének, e szép magyar táj koronájának nevezik. A város 15 ezer holdas határának negyed része sincs beépitve, tehát sűrűn lakott, de nem zsúfolt. A városrészeket összekapcsoló ligetek, virágos parkok és az egész települést mintegy magukhoz ölelő lankák teszik naivan kedvessé, széppé, kedveltté Zalaegerszeget. Fejlődése az eltelt negyedszázad folyamán majdnem olyan gyorsan ment végbe, mint amilyen lustán élt azelőtt. Lakóházainak, lakóinak gazdasági és kulturális intézményeinek száma többszörösére nőtt. A gyors fejlődés révén megújult település elvesztette ősi "L"- alakú alaprajzát. Csak annyi, s annyiban maradt meg, hogy a város régi központjában, az égtájaknak megfelelő négy irányból érkező utak kereszteződésében állnak a régi város magját képező patinás szép épületek; de a megújulás nyomai itt is észlelhetők. 1945 óta a korábbinak háromszorosa lett a város, s lakóinak száma ma meghaladja a 40 ezer főt. Hírét, nevét ipari termékei és kulturális rendezvényei repítették világgá; a zalai bitumen, a ruhagyári termékek, a zalai ementáli, az ország első szabadtéri néprajzi falumúzeumának, a világ első olajipari történeti múzeumának létrehozása és megnyitása jelzi a fejlődés fontosabb állomásait. A jelentősebb dátumok: 1950 szeptemberében rakták le a ruhagyár alapkövét, 1951 tavaszán tárták fel a város szomszédságában levő Nagylengyeli olajmezőt, 1952-ben épült fel a zalai kőolajipari vállalat, 1953-ban helyezték üzembe a mai sajtgyár elődjét. Ugyanebben az esztendőben uj Zala-hidat avattak. Ezután néhány éves megtorpanás következett, de hamarosan újra nagyobb lendületet vett a városfejlesztés. Újabb üzemek települtek a városba, ugyannyira, hogy a második világháború előtti alig 10 000 lakosú, ipamélldili Zalaegerszegen ma 25 ezer az iparban foglalkoztatottak száma. A városba telepedett ipari üzemek építésével egyidőben indult meg a modern lakásépítés, négy nagykiterjedésü lakótelep alakult ki, miközben sorra tűntek el a város korszerűtlen, régi épületei. A központban nagyvárosi üzleti negyed kapott helyet, valamint több közigazgatási, gazdasági és kulturális intézmény. Újjászületett, kibővült a patinás Aranybárány szálló, megújult a város főútvonala a Kossuth Lajos utca és a balatoni utón megkezdődött a "magas városnegyed" a tízemeletes lakóházakból álló városrész építése. Zalaegerszeg ismertetésekor nem lehet csak a városról beszélni. Nem lehet ugyanis abból a csodálatos természeti környezetből kiszakítani, amelyben megújuló, gazdagodó j övőjétépiti. Zalaegerszeg szerves része, fővárosa a göcseji tájnak, amely a természettől örökölt mérhetetlen gazdagságú táji szépség. Erdősége igazi vadászparadicsom. Zalaegerszeg közvetlen szomszédságában, tőle északra található Egervár. Gótikus temploma a XV. században épült. Négy saroktornyos, négy lakószámyas várkastélyát 1541-1569 között építették át, s néhány éve restaurálták. A Zalaegerszeget felkereső turisták rendszerint ellátogatnak a közeli Nagykapornokra is. Ez a festői környeze ben elterülő község volt valaha a megye székhelye. Barokk stílusú temploma értékes műemlék, a volt megyeháza falai között pedig hangulatos csárda működik.
