Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. IX. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 12. Szombatos énekek. A Régi Magyar Költők Tára sorozatban megjelent a "Szombatos énekek" cimü gyűjtemény, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. A kötetet bevezető tanulmányában Varjas Béla irodábmtörténész röviden kitér a szekta (a szombatosok) teológiájának alaptételére és uj összefüggéseket körvonalaz. A tanulmányból és a gyűjteményt méltató kritikákból egyértelműen kiderül, hogy a szombatos irányzat alapitója nem Dávid Ferenc - mint ahogy azt egy ideig feltételezték - volt, hanem Eössi András az 1500-as évek második felében élt székely főnemes volt. Eössi András, bár nem volt iskolázott teológus, de sok teológiai munkát irt, ezek azonban kéziratban maradtak. Fogadott fia volt Péchi Simon, a későbbi erdélyi kancellár, az erdélyi szombatosság vezető alakja és legnagyobb támasza. Szemere Samu ünneplése. A közelmúltban töltötte be életének 90. évfordulóját dr.Szemere Samu, a filozófia professzora, a magyar zsidóság "great old man"-ja, a Budapesti Izraelita Hitközség Képviselőtestületének disztagja. Az ország határain túl is nagy nevet szerzett professzor tiszteletére a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség fogadást rendezett a Magyar Zsidók Házának tanácstermében. A jubilánsot, aki nővérével, a 96 éves Nagy Károlynéval érkezett az ünnepségre, dr. Seifert Géza, a MIOK és a BIH elnöke köszöntötte. Az ünnepelt jubileuma alkalmából az Akadémiai Kiadó megjelentette Szemere Samu irodalmi munkásságának bibliográfiáját, amelyet dr.Scheiber Sándor állított össze és amely összeállítás Szemere Samunak 326 munkáját sorolja fel. ++ ++ ÁRAMOT AD AZ ELSŐ 200 MEGAWATTOS MAGYAR TURBINA Fontos állomásához érkezett Magyarország egyik legnagyobb' uj létesítménye, a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű: bekapcsolták az országos energiahálózatba negyedik gépegységét, az első magyar gyártmányú 200 megawattos energiatermelő blokkot. Az uj egységgel az erőmű kapacitása eléri a 600 megawattot. Teljes kiépítése után - ez 1973-ra várható - 800 megawatt teljesítményű lesz. A gyöngyövisontai hegy, a magyar bor hires szőlőföldje hatalmas lignitvagyont rejteget, erre alapozták az uj erőmüvet. Szomszédságában óriás külszini bánya épült, a nagy villamosközpont ugyanis évente 7-8 millió tonna átlagosan 1450 kalóriás visontai lignitet éget majd el. Minden tonna lignit kitermeléséhez legalább hatszor annyi földet kell eltakarítani a hegyoldalból, évente tehát körülbelül 50 millió tonna földet és lignitet kell kivájni a hegy testéből. Becslések szerint körülbelül 30 évre elegendő az 50-60 méter mélységben húzódó lignitvagyon. A teljes beruházás összege meghaladja a 12 milliárd forintot. Az erőmű 8 milliárd forint költséget igényel, mig a bánya 4 milliárd forinttal részesedik. Az erőmű termelése évente 4.6 milliárd kilowattóra lesz, vagyis 1971. évi energiatermelésünknek csaknem egyharmadát szolgáltatja. Az energiaközpont gépeinek, felszerelésének nagy része magyar gyártmányú. Amagyar és a külföldi szakemberek egy része többször felvetette már a kérdést: kifizetődő, gazdaságos-e a gyenge, alacsony kalóriáju lignit ilyen hatalmas erőmű telepítésére? Különösen indokolja a kérdést, hogy az uj magyar-szovjet kőolaj-távvezeték már 1972-re megépül, másrészt pedig a következőkben az atomenergia erőmühasznositásának programjával további jelentős eltolódások várhatók az ország tüzelőanyag-mérlegében a szén rovására. Kétségtelen azonban, a magyar gazdaság szűkös energia ellátottságára való tekintettel indokolt a gyenge minőségű visontai lignit hasznosítása is. Ez a villamosközpont a maga nemében a legkorszerűbb lesz az egész országban, s teljes kiépítése után - a három műszakos üzemet figyelembevéve - sem haladja meg a dolgozók létszáma az ezer főt. A munka hatékonysága tehát meglehetősen magasfoku lesz. Az erőmüvet pedig úgy tervezték és építették, hogy a ligniten kiviil más szénfajták tüzelésénél is alkalmas lesz, és ha az energiamérlegben további változások állnak elő, úgy üzemeltetését át lehet majd állítani korszerűbb fűtőanyagokra, olajra vagy földgázra. A Gagarin Hőerőmű jelentős szerepe tehát a következő években, évtizedeken is megmarad. A tervek szerint 1980 körül - az importtal együtt - mintegy 25 milliárd kilowattóra lesz Magyarország évi villamosenergia-felhasználása. Figyelembevéve tehát a 10 év fejlődését is, a Gagarin Hőerőmű szolgáltatja majd a magyar energiaigényeknek mintegy 20 százalékát.
