Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. IX. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 10. JÉZUS TÖRTÉNETE Budapesten kibővített formában, átdolgozott kiadásban újból megjelent Ijjas Antal katolikus egyháztörténész "Jézus története" cimii kétkötetes munkája, amelyről a marxista irodalomtörténészek is megállapították: az egész eddigi magyar katolikus irodalom!'legtörténetibb jellegű " Jézus könyve , s mint ilyen kimagasló helyet foglal el a világ-katolicizmus irodalmában is, A vállalkozás újszerűségét és létjogosultságát a szerző találóan az - általa egyébként nagyrabecsült - Papini "Krisztus története" c. munkájával való szembeállítással fejezte ki: "Röviden szólva’ egy Krisztus története című könyv esetleg a minimálisan legszükségesebb történeti adalékokkal beérve, inkább teológiai mű. Egy Jézus története viszont esetleg a legminimálisabb teológiai adatokkal beérve a történeti iró munkája. Történeti adatokat dolgoz fel. Történelmi környezetet ábrázol." Éppen ezért korszerű, modern, emberközeli ez a történeti Jézus-kép. A "Jézus története" cimü munka egyik legpozitivabb vonása: egyetemes történeti szemlélete. A könyv bátran átlépi a korábbi Jézus történetének Európa-centrikus szemléletéből fakadó provinciális lesziikitettséget.Ami az uj miiben Jézussal vagy Jézus körül történik, az nem a római birodalom egy kis távoleső zugában zajlik le, hanem a népek, a korok, kultúrák nagy országutján. Jézus történetéhez hozzátartozik a 4000 éves "sumer-sémi kulturális intemacionálé", pátriárka-ősökkel, zsidó királyokkal, föníciai hercegnőkkel, a Babilonban keletkezett Ige-fogalommal, az Emberfia névvel. Belejátszik a történetbe a zsidó hellinizmus és a Nagy Sándor utáni Nagyszir Birodalom azoknak a valláséleti csoportosulásoknak a kialakí tásával, amelyekkel való ütközésben teljesedett be Jézus élete. De Jézus története nem független a római Világbirodalom kialakulásától sem. Az uj magyar Jézus-történet másik figyelemreméltó erénye a Jézus korabeli társadalomnak nagyvonalúságában is találó rajza. Ahogy a könyv Jézus fellépésével, tanító tevékenységével kapcsolatban képet ad a vonzás körébe került társadalmi osztályokról, rétegekről; a bár nem gazdag, de azért jómódú "maszek halász-szövetkezetek" tagjairól, kézművesekről, kalmárokról, adószedőkről, tisztekről, tisztviselőkről, tehetős vidéki földes gazdákról, stb. ahogy hangsúlyozza a mozgalom városi jellegét, az a kereszténység társadalmi bázisának meglepően újszerű, de teljesen hiteles bemutatása, s összhangban van a legújabb marxista kutatási eredményekkel is, amelyek a kereszténység társadalmi bázisát, a városi kisárutermelő rétegekben keresik. Nem pedig - mint korábban Engelsre hivatkozva - a rabszolgák és elnyomottak között. A magyar közvéleményben az elmúlt évtizedekben az a helytelen nézet kapott lábra, mintha a vallásos-idealista világnézet egyszerűen megkövetelné, az ateista-materialista pedig kizárná Jézus történetiségének elismerését. Ez a felfogás gyökeres revízióra szorul. Az idealista filozófusok között napjainkban is akad olyan álláspont, amely Jézus történeti kilétének tisztázását nemcsak lehetetlennek, hanem egyenesen fölöslegesnek is tartja, lényegesnek csupán az igehirdetésben újjászülető Jézust tekinti. Ami a marxista történészeket illeti, azok táborában az utóbbi időben a Jézus történetiségét vallók javára billen a mérleg, függetlenül a kérdés vallási vonatkozásaitól. Bár a marxista történészek az evangéliumi történeteket változatlanul az évszázadok során kialakult mitológiai sémák utólagos szintetizálásának és historizálásának tartják, ebből szükségszerűen következik, hogy a folyamat kijegecedési pontján egy történeti személynek, az időszámításunk körüli évszázadok egyik ihletett, tanai és tettei miatt vértanú halált halt Judeai népvezérnek és prédikátornak kellett állnia, akit esetleg Jézusnak, József fiának neveztek, s utólag "istenítettek". Jézus történetiségének ezzel a minimális elismerésével adva van az a bázis, amelyen hivő és marxista történészek egyaránt megvethetik lábukat. Ijjas Antal Jézus történetének egyik legnagyobb érdeme az, hogy a további együttműködésre is gazdag lehetőséget kinál, elsősorban módszertani téren. A szerző a Jézus-történet rekonstruálásához a korszerű tudományos eszközök egész arzenálját felhasználja: biblia- és irodalomkritikát, formatörténetet, nyelvészetet, kortörténetet. ®ooe
