Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-01-15 / 2. szám
1972. IX. évf. 2.sz. Hazai Tudósítások 7, Szlovák-m agyai- együttműködés a néprajzi munka sikeréért Öt megye palóckutatói tanácskoztak a közelmúltban Hatvanban, hogy meghatározzák legfontosabb feladataikat. Kettős cél elérésén fáradoznak. Igyekeznek megrajzolni az északmagyarországi népi kultúra és életmód stilus át, ugyanakkor pedig a kultúra és társadalom összetevőinek, elemeinek történeti előzményein túl vizsgáim próbálják a palóc néprajzi csoport eredetét, amilyen mélységben csak lehet, beleértve a régészet és antropológia közreműködését. A tanácskozáson több kutató annak a nézetének adott hangot, hogy erősíteni kellene a szlovákiai palóckutatást is, mert annak eredményeivel válhat csak teljessé e népcsoport folklórja. Mindezekkel kapcsolatban a Szlovák Tudományos Akadémia munkatárs aj dr. Márkus Gyula kifejtette, hogy a maguk részéről s legmesszebbmenően támogatni fogják ezt a kezdeményezést. "Számunkra is hasznos lesz a magyarország kollegákkal való együttműködés - hangsúlyozta -(hiszen Szlovákiában hasonló szenvedéllyel folyik a palócság néprajzának feldolgozása. Minket ugyanakkor nagyon érdekel a szlovák etnikum magyarországi megjelenése, továbbá a Bulgáriáig Romániáig ható kirajzás. Kifejtette azonban dr. Márkus Gyula, hogy a nemzetközi jellegű néprajzi kutató munka csak úgy lehet eredményes, ha egymás nyelvét beszélő etnográfusok vállalkoznak a szomszédolásra ... Hazai könyvespolc: 0000000 ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKEZETE Páratlanul értékes történelmi dokumentumokat tartalmaz az "István király emlékezete" cimü album, a Magyar Helikon kiadványa. E dokumentumkötetben megtaláljuk István király intelmei - Erkölcstanitó könyvecske-cimü müvét, melyet 1013-15 körül irt fiához, Imréhez. Ez az irásmü nemcsak erkölcsnemesitő tanokat tartalmaz, hanem egy olyan uralkodó tanításait is, aki az ország léte érdekében utódjának figyelmébe ajánlja egy küzdelmes élet tapasztalatait, korának szellemében és nyelvezetével. Első István jellemét az elmúlt századok történetírói szélsőséges vonásokkal ábrázolták. Amikor megkezdődött a szentté avatást előkészítő processzus, több legenda készült abból a célból, hogy Rómában a zsinaton felhasználhassák. Ezek természetesen az első magyar király erényeit és a csodának tekinthető eseteket emelték ki. - A kötet három ilyen legendát tartalmaz: az úgynevezett Nagyobbik legenda 1077 körül készült, mig az ezt kiegészítő úgynevezett Kisebbik legenda - melyet az 1109 utáni években Írtak - szerzőjét az is vezette, hogy Könyves Kálmán keménykezü urakodását nagy elődjének példájával igazolja. A harmadik irás, Hartvik püspök legenda—szerkesztménye az 1116 előtti években íratott ugyancsak a "kimagasló király", Kálmán parancsára. Abevezető tanulmány a modern történettudomány széles perspektívájából rajzolja meg a magyar állam kialakulásának folyamatát, megállapítva: "István király müve az volt, hogy az elődei által megkezdett félbarbár belső rendezést magasabb szinten fejezte be, és az egész országra kiterjedő egységes szervezettel látta el." Ennek érdekében hozott szigorú törvényeket, építette ki ideológiai támaszát, az egyházat is. Első István nyitotta meg a Jeruzsálembe vezető szárazföldi zarándokutat Magyarországon át, ezért is zengték vallásossága dicséretét, bár ez okos gazdasági lépés is volt, mert ez az ut a kelet-nyugati kereskedelem fő ütőere lett és sok hasznot hozott az országnak. Az albumban számos illusztráció kapott helyet, rövid magyarázatok kíséretében: a királyi korona, a jogar, a koronázási palást, az országalma, ezek egyes részletei és több olyan ábrázolás, facsimile, mely történeti és művészeti szempontból egyaránt gazdagítja a stílusos kiadványt.
