Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-03-01 / 5. szám
1971. VIII. évf. 5. sz Hazai Tudósítások 10. A MAGYAR OLIMPIAI MOZGALOM KIALAKULÁSA Büszkén vallhatjuk, hogy a magyar olimpiai mozgalom egyidős a nemzetközi olimpiai mozgalommal. Az újkori olimpiai játékok életrekeltésének nagyszerű munkájában a francia Pierre de Coubertin mellett ott találjuk a magyar Kemény Ferencet is. A párizsi Sorbonne egyetemen kötöttek barátságot, és mind a ketten keresték az utat, miként lehetne az ifjúság testi, szellemi kultúráját emelni, elősegítve ezzel a népek békés közeledését, így történt, hogy dr. Kemény Ferenc tagja lett az 1894 julius 23-án megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Dr.Kemény az olimpia ügyében az első percektől kezdve nagyszerű pártfogóra talált Eötvös Lóránd kultuszminiszterben, aki azonban sajnos hamarosan visszavonult a közéleti pályától, és ettől kezdve mind több nehézséggel kellett megküzdenie az olimpiai eszme első magyarországi terjesztőjének. Minden igyekezete hiábavalónak bizonyult például, hogy Magyarországon is szervezzék meg az Olimpiai Előkészítő Bizottságot, annak ellenére, hogy ifjúságunk érdeklődése nőttön-nőtt a sport iránt, s Hajós Alfréd már 1895-ben egy Bécsben megrendezett versenyen megelőzte Európa összes gyorsuszóját. Végül hosszú huza-vona után, meglehetősen nagy érdektelenség közepette 1895 december 19-én megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek elnökévé Berzeviczy Albertet, másodelnökévé dr, Gerenday Györgyöt, és titkárává dr. Kemény Ferencet választották. Az első MOB-nak további 14 tagja volt. Az athéni olimpián nagyszerű sikerrel szerepeltek a magyarok, s a MOB beszámolójából ezt olvashatjuk: "Valóban az 1400 frt-nyi államsegély , és az egyesületnek összesen 1100 frt-nyi hozzájárulása vajmi csekély áldozat, s ellenérték az elért eredmények összességéhez képest!" A párizsi Olimpia előkészületeire 1899-ben újjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság, de továbbra is alkalmi jellegű maradt. Kemény Ferenc 1907-ig töltötte be fontos tisztét e szervezetben: ezt követően többször átszervezték a bizottságot, s az akkori hivatalos körök igyekeztek a sport és olimpiai eszmét is politikai célok érdekébe állítani. Hatalmas eredménynek mondható, hogy ilyen nehéz körülmények között sikerült a magyar sportolóknak a II. világháború előtti olimpiákon 34 aranyérmet nyerniök. A háborús világkatasztrófa után Magyarországra is eljutott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság emlékezetes felhívása, amelyben a következőket olvashatjuk: "A világ ifjúsága ismét találkozik. Erre nagyobb szükség van mint valaha. Két borzalmas világháború után vagyunk, s ezekben az emberiesség már-már elmerült. Elvetemült emberek a kultúránkra törtek. A jövő a fiatalságé, és feladatuk lesz az is, hogy jóvátegyék a mi hibáinkat, tévedéseinket. Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, szükséges sőt elkerülhetetlenül szükséges, hogy egy-egy ország ifjúsága minél jobban megismerje a szomszédos országok ifjúságát. Ennek nagyszerű eszköze, az olimpia." E célok szellemében alakult meg ismét Magyarországon az Olimpiai Bizottság - ez a szervezet 25 év alatt töretlenül újabb- és újabb sikerekre vezette a magyar sportot. Mint köztudott, az azóta lezajlott hat olimpián a magyar versenyzők G1 aranyérmet nyertek.
