Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-15 / 12. szám
1971. VIII. évf. 12.sz Hazai Tudósítások 5. 20 000 TONNA SZALÁMI Világhírű termékeink egyike a szalámi. Számos más országban is gyártanak külsőre talán hasonló húskészítményt, téiy azonban, hogy izét, eltarthatóságát és biológiai értékeit illetően a magyar szalámi utolérhetetlen. Különlegessége, hogy a 90 napig tartó érlelés idején héját kívülről mikrobaölő penicillinszerü nemes penész borítja be, mely átereszti a szalámiból a nedvességet, de nem engedi be a bomlasztó mikrobákat. Kis túlzással azt mondhatnánk: a hires szegedi szalámigyártók fél évszázaddal Fleming előtt felfedezték a "szalámi penicillint". A szalámi export mind jelentősebb szerepet játszik a magyar külkereskedelemben is. Húsz évvel ezelőtt még nem egészen 400 tonna volt a kivitel, tavaly pedig már meghaladta az 5000 tonnát. Különösen szembetűnő, hogy az értékesitésben az 1950-es évek 20 százalékáról 40 százalékra emelkedett a nyugati országokba irányuló export aránya. A korábbi évtizedekben csak a hűvösebb hónapokban, ősszel indult meg a szalámi gyártás, s a tavaszi meleg beálltával megszűnt a termelés. Azóta a magyar szalámi gyártókig módszereket vezettek be, s igy egész éven át folyamatos a munka. A legújabb döntés: a nagy belföldi és külföldi keresletre a kövejkező 10-15 évben több mint kétszeresére bővitik a termelést, s elérik az évi 20 000 tonnát. Ennek megfelelően uj szalámi gyár építésére kerül sor, s a gyártás növelésével a következő években az export is több mint kétszeresére nő - meghaladja majd a 10 000 tonnát. AZ ÉDESIPAR "KESERŰSÉGEI"...- Nagyüzemi módszereket vezetnek be a cukorrépa termesztésben -Magyarország legfontosabb ipari növénye a cukorrépa. Termelése az utóbbi öt év átlagában évi 3, 7 millió tonna volt. Ebből több mint 400 000 tonna cukrot gyártottak évente, s a hazai ellátáson túl jelentős mennyiséget exportáltak is. A helyzet 1970-ben alaposan megváltozott; az össztermés csupán 2,3 millió tonna volt, s az ebből előállított nem egészen 300 000 tonna cukor kevésnek bizonyult a belső ellátáshoz. Az idén tehát jelentős mennyiségű cukrot kell importálni. A termés visszaesésének fő oka a vetésterület fokozatos csökkenése. 1965- ben még 123.000 hektáron vetettek cukorrépát, a múlt évben viszont már mindössze 73 000 hektáron. A fokozatos visszaesést azonban éveken át ellensúlyozta a terméshozamok növekedése. Az 1965. évi 240 mázsával szemben ugyanis 330 mázsa fölé nőtt a hektáronkénti termésátlag. Igaz, a termelők nem voltak eléggé érdekeltté téve a cukorrépa termesztésben, ezért most sürgős intézkedésekre van szükség. A mezőgazdasági hatóságok fő feladatként a vetésterület bővítését és egyidejűleg a hozamok további növelését jelölték meg. Körülbelül 90 000 hektár területen kell biztosítani a 370 mázsa körüli termésátlagot a korábbi eredmények eléréséhez. A szövetkezetek és állami gazdaságok többségében jelenleg nem kifizetődő a cukorrépa termesztés, s ez elsősorban azzal magyarázható, hogy alacsony .mindössze 14 százalékos, a gépesítettség foka. A legfontosabb feladat tehát a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megteremtése, a cukorrépa termesztés gazdaságosabbá tétele. Ennek segítése érdekében ez évtől a cukorrépa termesztés speciális gépeit a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb feltétel mellett vásárolhatják meg a gazdaságok. Az állam ugyanis az ilyen gépek beszerzéséhez 70 százalék ártámogatást biztosit. Összességében egyébként megközelitoen 6 milliárd forint ráfordítást és körülbelül öt évi időtartamot igényel a korszerű nagyüzemi cukorrépa termesztés kialakítása Magyarországon. E feladat megoldása a most indult ötéves terv egyik legfontosabb mezőgazdasági célkitűzése.
