Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-04-15 / 8. szám
1971. VIII. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 7. VÁLTOZÁSOKA TÉRKÉPEN 120 község "eltűnt" — Költöztetik a folyókat Iskolai atlaszok. Sárgult lapok, az 1942-es Magyarországról, a másik atlaszt 1950-ben, a következőt 1953-ban adtait ki, s a legfrissebb első példányai ezekben a napokban készültek. Az elmúlt 26 évben Magyarország 93 030 négyzetkilométerén több változás történt, mint ezt megelőzően évszázadok alatt. A térképek is sokat mondanak az elmúlt több mint negyedszázad ipari, mezőgazdasági fejlődéséről, a belső "népvándorlásról", a minden előzetes számítást felülmúló urbanizációról. A háború után Magyarországon 53 város volt, ma 79 van. Dunapentele kisközség volt. Ma a vasipar egyik fellegvára, Dunaújváros nevét az ország határain túl is ismerik, több mint 44 ezer lakosa van. Százhalombattáról vagy Tiszaszederkényről, a mai Leninvárosról sem tanulhatott sokat a diák még két évtizede sem, ma ipari központok. 1949-ben az ország lakóinak alig 28 százaléka élt a városokban, ez az arány ma már megközelíti a 46 százalékot. A térkép arról is beszél, hogy a csak mezőgazdaságáról ismert, s krónikus munkaerőgondokkal küzdő Szabolcs, Hajdú és Békés egyre több üzemmel, gyáróriással dicsekedhet. A tanyákon élők száma százezrekkel csökkent. A térképen egyre nehezebb érzékeltetni a községek és városok közötti távolságokat, hiszen az építés üteme egyre gyorsul - csak a lakások száma 25 év alatt 700 ezerrel növekedett - a községek szinte egybeolvadnak, egyre több város öleli magához a környező településeket. Csak egyetlen példa; Diósgyőr, Lillafüred, Hejőcsaba, Pereces önálló települések voltak, ma már Miskolc elválaszthatatlan részei. A nagy települések kialakulását bizonyítja, hogy az 1949-es 3210-zel szemben jelenleg a községek száma: 3130. A természet átalakítása egyre élesebben rajzolódik ki a térképen is. Az ország területének 10 százaléka volt a háború után erdő, ma 16 százaléka, "áthelyezték" egy nagy szakaszon az lpolyt, ez történik most a Drávával. A Duna s a Tisza mentén is sok a változás. A térképek a következő öt év programját is "ismertetik". Aluminiumipar: 45 százalékkal növelik az exportot, s a fejlesztések színhelyei: Tatabánya huzalmü, Fenyőfő, Nyirád bauxitbánya, Ajka timföldgyár, Várpalota keskenyszalagmü, Székesfehérvár szélesszalagmü, Balassagyarmat aluminium kábelmü. A vegyipar évi 9 százalékos felfutást Ígér, a legnagyobb beruházások Kazincbarcikán, Leninvárosban, Tiszavasváriban, Szolnokon, Százhalombattán, Várpalotán lesznek. S egy előretörő ágazat: a számítógépipar, jelenleg egymillió lakosra 8 számitógép jut, 1975-ben 38, S a bázisok: Budapest, Gödöllő, Vác, Gyöngyös, Bugyi, Kecskemét, Székesfehérvár, Szombathely, Nagykanizsa. A j ármüipar Győrben, Tatabányán, Diósdon, Székesfehérvárott, Egerben, Budapesten, Szegeden, Szolnokon fejleszt elsősorban!. Az ország közlekedési érhálózata óráról órára változik. Az M-7-es nem is olyan rég még nenj Szerepelt a térképeken, a budapest-bécsi ut pedig községeken át haladt, most elkerüli Gönyüt és a többi települést. Az ország térképét több mint tízmillió ember formálja, alakítja egyre gyorsuló tempóban,
