Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-09-15 / 18. szám
1971. VIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 10. Hazai könyvespolc: MAGYAR HUMANISTÁK LEVELEI — XV.-XVI. SZÁZAD A közelmúltban ismét értékes könyvet adott olvasói kezébe a Gondolat Kiadó; Nemzeti Könyvtár sorozatában megjelentette Mátyás király és hires humanistái - Vitéz János, Janus Pannonius és Váradi Péter válogatott leveleit. A Mohács k örüli zivataros évtizedek olyan kiváló alakjai is helyet kaptak a kötetben, mint Brodarics István és Oláh Miklós. Az episztolák egy része az európai humanizmus szellemi vezéreihez, Ficinóhoz és Erazmushoz szól. A XV.-XVI. század magyar társadalmáról, eseményeiről árulkodó Írások nagyobb százaléka először jelenik meg magyar fordításban. (Köztudott, hogy a reneszánsz műveltség hajnalán a nemzetközi nyelv a latin volt.) A levél a humanizmusnak ebben a szakaszában irodalmi alkotásnak számított. A sokszinü és gazdag válogatás feltárja a magyar történelem dicsőségekben és tragikus sorsfordulatokban bővelkedő száz évét s azt az élményt adja, amit a történelem könyvek soha; emberközelségbe állítja az eszményített alakokat, akik a címzettel - s velünk - osztják meg örömeiket, szorongatottságukban fogalmazott gondolataikat. Időrendben az első Vitéz János; kancellár, esztergomi érsek, bíboros, Hunyadi János rokona, a nagy törökverő leveleinek fogalmazója s fiainak neve] ője. Miként Petrarcának, úgy neki is Cicero és Seneca voltak legfőbb levélíró mintaképei, ők ihlették a miifajra és stílusra egyaránt. Vitéz nevéhez fűződik a magyar irodalom első és egyetlen olyan irodalmi becsű Leveleskönyvének megírása, melynek darabjait egy kortárs humanista rendezte s a műfaj törvényei szerint látta el tudományos értékű magyarázatokkal. Még szinte alig készült el Vitéz Leveleskönyve, amikor az olaszországi tanulmányairól hazatérő ragyogó tehetségű csodagyerek Janus Pannonius - Vitéz szemefénye - máris uj korszakot nyitott az irodalomban. Rendidvüli tehetsége révén a királyi udvar dísze lesz, Mátyás gyors egymásutánban emeli őt magas rangokba: 26 éves korában pécsi püspök, a királyné kancellárja, szlavóniai bán, szinte Mátyással és Vitézzel együtt igazgatja az országot. A hivatalos minőségben irt leveleit a kötet kirekeszti az őt tárgyaló fejezetből, hiszen azoknak csak a formája az övé, a gondolatok Mátyás király uralkodói koncepciójának szerves tartozékai. Senki sem nevezhette volna magát méltóbban Cicero tanítványának, mint éppen Janus Pannonius; a válogatás élén álló, Mátyásnak címzett levelében nyoma sincs a kötelező alázatosságnak, amellyel a kor humanistái mecénásaik felé közeledtek, - hanem figyelmezteti a már akkor Európa-szerte rettegett uralkodót, hogy nagysága és uralkodói bölcsessége csak akkor lesz Trajanus császáréhoz mérhető, ha hallgat az okos tanácsra is. S kifakadásai a krétai püspök ellen, egyik nagyszerű példája a eiceroniánus familiáris levélnek. Hunyadi Mátyás a legnagyobb magyar reneszánsz uralkodó, meggyőződése védelmében egész uralkodása alatt számos levelet irt; humanista kancellistáinak finom tollával és saját határozol!, világos, stilisztikai ékítményeket nem tűrő, zord stílusával. Mint ahogy Hunyadi János rendszeresen tájékoztatta a pápát és Európa uralkodóit a török elleni hadjáratairól, - úgy Mátyás is állandóan informálta a keresztény uralkodókat sikereiről, és sürgeti a török elleni nemzetközi összefogást. Egyik levelében leírja félelmetes hirü hadseregének szervezetét is, de az irodalom elhivatottságáról tesz vallomást Pomponius Laetusnak, máshol megtiltja a jogtalan dézsmák kivetését, védtelen jobbágyok sanyargatását. Hivatalos levelezése tehát tanulságos szintézisben mutatja be, hogyan fonódnak egybe országos érdekek kicsinyes helyi problémákkal. V áradi Péter a Hunyadi-kori humanista nemzedék utolsó nagy képviselője. Fényes karrier és keserű börtönévek álltak a háta mögött, amikor feltételezett leveleskönyvének darabjai elkészülhettek, nem csoda hát, ha életműve eddig szokatlan hangot, bizarr szint hozott magával: fanyar humort és humanista tudományossággal keveredő, makacsul felszinretörő teológiai műveltséget. Leveleiben mindvégig jelen van a világi tudomány és az egyházi dogma ellentmondásainak dilemmája, a humanizmus és a teológia viaskodása. A legjelentősebb humanisták, a kimagasló óriások levélgyüjteményei mellett a kötet utolsó fejezeteiben megtaláljuk még a szerényebb tehetségű levélírók irodalmi termését. A kötet összeállítói Erazmusnak - az európai humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakjának - episztoláival fejezik be a páratlan értékű és érdekességü gyűjteményt.
