Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-09-15 / 18. szám
1971. VIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 9. KÉSZÜL A PETŐFI-SZÓTÁR A Nyelvtudományi Intézetnek egyik helyiségében a falak melletti dobozokban az a sok-sok ezer szó sorakozik, amely Petőfi Sándortól kézírásban vagy nyomtatásban ránk maradt. Itt készül a Petőfi-szótár. Petőfi Sándor fentmaradt írásaiban több mint 25 ezer szót használt, természetesen különböző "va náci ókban". Ráadásul az ő költői nyelve nemcsak kora, hanem ko runic köznyelvéhez is a legközelebb áll. A Petőfi-szótárral kapcsolatos munka első nagy része a cédulázás volt: a hétkötetes kritikai kiadás minden szavát feldolgozták. Méghozzá a szó környezetével - a hozzátartozó mondattal - együtt, ami jelentésének egyértelmű meghatározásához szükséges. Az óriási cédulatömeg rendszerezése már szószámlálással és a különböző típusokba sorolással is együtt járt. A már eddig elrendezett anyagból figyelemre méltó következtetések vonhatók le nemcsak stilisztikai, hanem kor- és nyelvtörténeti vonatkozásban is. Jellemző például, hogy a Petőfi által használt szavak gyakoriságlistájának élén általában a magyar köznyelvben is gyakran használt szavak állnak. Az eddigi adatok szerint az "ember" szó tartja a rekordot: 1258-szori előfordulással, a "magyar" szót 500-szor, a "haza" szót470-szer irta le a költő. A "szabadság" szó 314-szer, a "dal" 193-szor szerepel Petőfinél, az "ég"-igére 114- szer, az "ég" főnévre 507 helyen találtak rá a szótár készítői. Nyelvtani vonatkozásban furcsább lelet , hogy a "csal" sző 28-szor igeként fordul elő, kétszer viszont főnévként, a mai "csalásnak" megfelelően. A "csók" szó, melyet 120 esetben irt le Petőfi, a következő meghatározást kapja a szótárban: "Csók - valakinek (szétnyiló) ajakkal való érintése szeretetből, gyengédségből. Példa: "Tiz pár csókot egy végbül, A legédesebbjébül". Petőfi nyelvének gazdagságát jellemzi az is, hogy egy-egy szót hányféle jelentésben használt. Vegyük például a "csillag" szót, amit 240-szer fedeztek fel a müveit szótározó nyelvészek. Megállapították, hogy 8 fő jelentésben használta. íme néhány csillagváltozata: Csillag mint fénylő égitest: "Tekintetem a csillagok közé vész." Csillag, mint szem: "Belenéztem szeme csillagába." Csillag mint szikra: "Csillagokat rúgott szilaj paripája". Csillag mint hires, kiváló személy: "Osztrolenka véres csillaga". (Bem tábornokra mondja ezt az "Erdélyi hadsereg” cimü költeményében.) Ugyancsak a nyelvi gazdagság példája: hányféle szóval illette müveiben Petőfi a nem éppen okos embert. íme: együgyü (13-szor), buta (5-ször), dőre (5-ször), balga (24-szer), bolond (84-szer), botor (egyszer). Az idegen szavak közül nagyrészt csak olyanokat használt, melyeket a korabeli köznyelv is magáénak ismert el. Például - deputáció (küldöttség), despota (zsarnok). Petőfi is természetesen az "a, az"-t használta legtöbbször: körülbelül 38 ezer példányban számoltak össze névelőként, de tulajdonnév előtt egyetlen egyszer használta csak a költő. Az "a" és '&z" háromezerszer mutatőnévmásként is cédulára került. Az egyszer használt szavak között találjuk a "csihol" szót, mely azonban nem található meg a nyomtatott Petőfi-kötetekben. A kutatók ugyanis egy kéziratban fedezték fel, ahol a "Vándorélet" cimü versében a költő áthúzta: "Ki (csihol) bagóz, ki füstöt ereget, Képezőleg terhes felleget". A költő szótárából megtudjuk, hogy Petőfi kedvenc neve a János. Bizonyítékul: néhány adat: János szolga ("a Hóhér kötele" cimü novellájában), a "János gazda" cimü verse és természetesen a csodálatos "János vitéz". A 100 ivre tervezett Petőfi-szótár első kötetét a költő születésének 150. évfordulójára: 1973. Újév napjára szeretnék megjelentetni. A további köteteket háromévenként kívánják kiadni.