Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VII. évf. 24-25. sz Hazai Tudósítások 19. Emlékezzünk régiekre: TESSEDIK SÁMUEL, A FALU SZERELMESE Százötven éve, 1820 december 27-én hunyt el Szarvason Tessedik Sámuel evangélikus lelkipásztor, aki egyházi hivatása mellett a magyar falu, és a parasztság színvonalának fejlesztésére szentelte egész életét. Tessedik Sámuel, az akkori oktatás két nevezetes fellegvárában, Debrecenben és Sárospatakon tanult, majd külföldi egyetemeken Erlangenben, Lipcsében, Jenában, Halléban és Berlinben erősítette tudását. Huszonöt éves volt, amikor hazatért és nemsokára Szarvason telepedett meg. Itt dolgozott haláláig. Nemcsak lelkipásztor volt, hanem testi gondozója is a falu népének. Akkor még nem volt orvos, patika a faluban, ezeknek a teendőit is ellátta, sőt ő volt a pedagógus is, bátor kezdeményező az oktatásban és forradalmi mozgatója a mezőgazdaság fejlesztésének. Az első volt Magyarországon, aki parasztifjak képzésére olyan iskolát alapított, amelynek növendékei nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem módjuk volt arra is, hogy a belterjes termelési módszereket a gyakorlatban elsajátítsák. Iskolájában könyvtár, tanműhely és tangazdaság volt, s nemcsak a tanulókat oktatta, hanem a szomszédos községek tanítóinak és gazdatiszteinek is átadta tapasztalatait. Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az állattenyésztés terén. Kísérletezett a szikes területek javításával, elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajteritést, a digózást. Meghonosította Magyarországon a lucernát, résztvett az akác megtelepítésében, kezdeményező szerepet töltött be a gyümölcstermesztés korszerűsítésében, a méhészet és a selyemhernyótenyésztés terén. Sokat dolgozott a falu egészségügyéért. Sikerült keresztülvinnie a környéki mocsarak lecsapolását, harcolt az egészséges ivóvíz biztosításáért, kutakat furatott. Tervrajzokat készített olcsó és célszerű, egészséges és tágas házak építésére és tanácsaival segített a tervek megvalósításában is. Nagy eredményeket ért el annak ellenére, hogy sok nehézséggel kellett megküzdenie. "Szarvason - rögzítette le önéletírásában - vizsgáló szemmel tekintettem körül, kerestem a költők által oly elragadó színekkel festett falusi élet egyszerűségét és találtam együgyüséget, ostobaságot, bizalmatlanságot..." Ezeket a keserű sorokat akkor vetette papírra, amikor nagy gonddal ápolt kísérleti parcelláit egy éjszaka néhány gazda a lovaival széttiportatta. Keserű lett a szive is, de - másnap újra kezdte a munkát és lankadatlanul dolgozott tovább ... RÓNA VIKTOR balettet tanít a bécsi Zeneművészeti Főiskolán Nagy elismerést jelentő megtiszteltetés érte Róna Viktort, a budapesti Állami Operaház Kossuth-dijas kiváló táncművészét, akinek nevét, művészetét ma már világszerte ismerik. A bécsi Zeneművészeti Főiskola vezetősége meghívta a magyar táncművészt, hogy vállalja el a főiskola balettosztályának tanári tisztét. A megállapodás létre is jött abban a formában, hogy Róna Viktor rendszeresen - havonta kétszer - felutazik Bécsbe, ahol irányítja és ellenőrzi a fiatal osztrák táncmüvészjelöltek oktatását. Ez természetesen nem érinti budapesti szereplését. Róna Viktor, aki ma 34 éves, a budapesti állami Balett Intézetben tanult és 1956-ban lett az Operaház magántáncosa. 1963-ban balettmesteri diplomát szerzett és sorozatosan táncolta el hires szerepeit: a herceget a Diótörőben, Siegfriedet a Hattyúk tavában, Philippet a Párizs lángjaiban, Albrechtét a Giselle-ben, s A csodálatos mandarin, majd a Spartacus címszerepét. Művészetét részben az Operaház balettegyüttesének vendégszereplései, részben egyéni vendégszerep lések révén megismerte négy kontinens közönsége. Különösen emlékezetes volt néhány év előtti londoni szereplése, amikor Margót Fonteynnel, az Angol Királyi Balett primabalerinájával táncolt együtt, s produkciójuk után Erzsébet királynő is szívélyesen gratulált. A londoni vendégszereplés után Margót Fonteynnel Amerikába repült, ahol Chicagóban aratott nagy sikert a nagyszerű kettős.
