Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-08-15 / 16. szám
1970. VII. évf. IG. sz. Hazai Tudósítások 7. amelyik ma még divathóbortokban, külsősóges jelképekben., meddő lázongásokban éli ki magát, és "az öregek társadalmának" halálorientáeiós törekvése láttán a sexbe és a kábítószerekbe fojtja keserűségét, inkább beállna azoknak a fiataloknak a sorába, akik egy szebb, humánusabb, boldogabb jövő alkotmányát kovácsolják. Ennek érdekében munkálkodom én is minden erőmmel és tudásommal, cikkekkel és felszólalásokkal, hogy legyen értelme annak, amit én ma a laboratóriumomban csinálok! DINAMIKUS FEJLŐDÉS, EREDMÉNYES KOOPERÁCIÓ- Magyarország külkereskedelme 1970. első felében -Huszonöt százalékkal emelkedett 1970 első felében a magyar külkereskedelem forgalma az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem 15 százalékkal, a tőkés országokkal való külkereskedelem pedig különösen nagy arányban, 43,8 százalékkal nőtt. A magyar külkereskedelem dinamikus fejlődését mutatja az a tény is, hogy a dollárelszámolásu területek feló irányuló export 33,1 százalékkal, az import pedig 57,5 százalékkal nőtt. A rubel forgalmú országokba jutó magyar export 9,1 százalékkal, az import pedig 21, 9 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Jelentősen emelkedett a mezőgazdasági export is. 15 év után most fordult elő előszőj; hogy nagyobb mennyiségű búza-exportra került sor. Növekedett a gépipar kivitele, többek között a szerszámgépek, műszerek, valamint autóbuszok exportja, - elsősorban a szocialista országokba. Hosszúlejáratú kereskedelmi és gazdasági egyezményeket kötött Magyarország néhány közös piaci országgal, igy például Olaszországgal és Franciaországgal. Hasonló egyezmények aláírására van kilátás az NSZK-val, valamint a Benelux-államokkal is. « A KGST-országok vonatkozásában előtérbe került az együttműködő vállalatok és szervezetek közötti közvetlen kapcsolat megteremtése, a kutatási, tervezői, gyártási és kereskedelmi kooperáció. Az ilyenfajta együttműködésre a legtöbb alkalmat a gépipar nyújtja, módot adva azonos gépek más országokban gyártott fő egységeinek, alkatrészeinek cseréjére. A nemzetközi termelési kooperáció iránti érdeklődést mutatja, hogy a kérdéssel már másfél éve foglalkozik az Európai Gazdasági Bizottság kereskedelemfejlesztési bizottsága, továbbá az, hogy előmozdítása érdekében már több szocialista ország kötött bilaterális alapon államközi egyezményt egyes nyugat-európai országokkal. Magyarországnak ilyen egyezményei varrnak Ausztriával, Belgiummal, Dániával, Filmországgal, Franciaországgal, Hollandiával, Olaszországgal, Norvégiával és Svédországgal. Magyarország kooperációs kapcsolatainak élénkülését egyébként bizonyítja, hogy mig 1968-ban 28 vállalati megállapodást engedélyeztek, 1969-ben már 42-re emelkedett ez a szám és az idei első félév tárgyalásai alapján további növekedéssel lehet számolni. A fejlődő országokkal kialakult kooperációs kapcsolatok is eredményesen alakulnak. Az együttműködés itt más előjellel vetődik fel és a hangsúly a műszaki tudományos kooperáción van, amelynek keretében Magyarország segítséget nyújt az egyes fejlődő országoknak ahhoz, hogy gazdaságukat erőteljesebben fejlesztve növeljék piaci képességeiket. Eddig 19 fejlődő országgal létesült műszaki-tudományos együttműködési megállapodás, amelynek alapján több mint 200 magyar szakértő dolgozik ezekben az országokban és egyidejűleg mintegy 300 fejlődő ország-beli szakember kap Magyarországon felsőbbszintü műszaki-termelési képzést.-x-x-x-x-x-x-
