Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-01 / 23. szám
1970. VII, évf. 23. sz. Hazai Tudósítások 11. ELKÉSZÜLT A "JOZSEF-NADTÁR" Majd négyszáz esztendős gond a Gregorián naptár. XIII. Gergely pápa reformja az időszámítást csillagászati vonatkozásban kétségtelenül megoldotta. Ám a Gregorián naptár egyenetlen, és ez a legfőbb fogyatékossága. A hónapokon belül rendszertelenül váltakoznak a lapszámok, aránytalanok a negyedévek és a félévek, minden hónapban a négy teljes héten kívül, töjredékhetek maradnak fenn, az ünnepek zűrzavarosán bontják meg az időszámítást. Ezt a zavart világszerte a gazdasági életben érzik leginkább, ezárt különösen a gazdasági szakemberek sürgetik az uj világnaptárt. Ennek tulajdonítható, hogy nemrég nemzetközi naptárreform pályázatot Írtak ki amelyre magyar "nevezés" is érkezett. A magyar kalendárium tervezet valójában öröknaptár: tehát sohaiioobé nem kell újat készíteni, minden esztendőre érvényes. Másrészt, valamennyi hónap vasárnappal kezdődik; minden napnak minden hónapban ugyanaz a dátuma. Például 10-e valamennyi hónapban kedd, 20-a pedig mindig csütörtök. Az év továbbra is 12 hónapból és 365 - szökőévben pedig 366 - napból állna, de a hetek száma nem 52, hanem 48. Uj napfogalmak a tervezetben: médió, ultimé, kvárt és unitas. A médió - a hóközép - mindig 15-ére esik; 14-e valamennyi hónapban szombat, 15-e vasárnap. Az ultimó a hózáró nap. Ez mindig 30-a, és ugyancsak állandóan szombat és vasárnap közé ékelődik. A hónapok szerkezete tehát igy alakul: a második és a negyedik hét - a médió és az ultimó beiktatásával - nyolc-, az első és a harmadik pedig líitnapos. De mivel a negyedévet záró hónapok - a március, junius, szeptember, december - 31 naposak, ezeknél az ultimét: a 30-ik napot, a kvárt, vagyis a negyed elnevezésű szünnap követi. A kvárt is mindig a vasárnap elé kerül, tehát egy évben négyszer kettős vikendet kaphatnak a dolgozók. Ez jogos is, mert az uj terv szerint 48 hétre, tehát 48 vasárnapra zsugorodott az év, és ez néggyel kevesebb szünnapot jelentene a mostanihoz képest. A kvártokkal kiegészítve azonban megmarad a jelenlegi szünnapok száma. Mi lenne az uj naptárban a havikét nyolcnapos hét nyolcadik napjának: a médiónak és az ultim ónak a sorsa? Ez államonként is eldönthető, nem zavarja a világegységet. Lehetnek hétköznapok, mert mindig hetet zárnak le, és nem bontják meg a folyamatos munkarendet. De lehetnek ünnepnapok is, ha közös megegyezéssel, az egész világon ide helyezik a nemzetközi ünnepeket, és talán nem jelentene "kegyeletsértést", ha államonként külön-külön is felhasználható, esetleg nemzeti ünnepekre. Az eddig összeadott napok száma azonban csupán 364 évente. Hol marad a 365-ik, és szökőévenként a 366-ik? A 365-ik nap valójában az első; Újév napja, mint önálló nap. Szilveszter után következik, és a január 1-i vasárnapot előzi meg. Nem számozzák, mert nem is keverhető össze semmivel. Csupán igy nevezik: Újév. Mivel december 31 -i negyedévet záró kvárt, január 1-e pedig vasárnap, ezért a kettő közé ékelődött Újévvel együtt három napra emelkedik az évvégi szünnapok száma. A négyévenkénti szökőnap - a 366-ik. Neve: unitas, egységet jelent és a világegység gondolatára utal. Ez a különleges világnap a világbéke szimbólumának 24 órája lehetne. Naptár helye julius 31-e, amely mindig vasárnapot előz meg, tehát ünnepnek, hétköznapnak egyaránt minősíthető. Júliusra való helyezése azért fontos, mert ezzel a szökőév ritmikusan két egyenlő részből állna; első és második fele egyaránt 183 nap. A magyar naptártervezet bevezetésére legközelebb 1978 lenne alkalmas, mert ekkor esik január 1-e vasárnapra.
