Harangszó, 1945

Új harangszó

ÚJ HARANGSZÓ 1945. november IS előtt nyilvánvalóvá válik, hogy mit ért az életem; Félelem és öröm viharzik bennem. Megváltómra tekintek és meg­telik a szívem örömmel: a meglcegyel- mezettek közé kerülhetek. Bírámra né­zek s félelem szorítja össze szivemet: tudom, hogy csak kárhozatot érdemel­hetek. Ugyan kibe és mibe helyezem akkor reménységemet? Nov. 19. — Az ítélő bíró. — .Ián. 5 : 19—29. — Krisztus kezében van a sorsom. 22. vers! Bizodalomma! nézhe­tek hát az ítélet elé: bírám megmenté­sem érdekében életét áldozta oda. Van hát üdvösség még számomra is! Ma­gamra vethetek csak, ha botorul elját­szom a nagy lehetőséget. Miért nem akarok hát engedelmesen hallgatni Mes­terem Szavára? Nov. 20. ■— A végső nap. — Máté 24 : 29—36. — Rettenetes nap lesz az ítélet napja, ha majd elkövetkezik. Krisztus hívei mégis sóvárgó örömmel várják. Akkor megszűnik minden nyo­morúságuk. Urukat, akinek csak elrej­tett hatalmát ismerték, királyi dicsőség­ben látják s árva életük is véget ér: mindnyájan együtt hódolhatnak előtte. Sírni, vagy örülni fogok-e akkor? Nov. 21. — Ma még lehet! — Luk. 13 : 1—9. — Életemet a megtérés nagy alkalmaként adta az Isten. Az élet azt jelenti: meg lehet térnem! Vigyázzak: el is késhetek- vele. Jézus szava éppen ezért sürgető szükséggé teszi számomra megtérésemet. Nem csak meg lehet, ha­nem meg kell térnem! Nélküle már most menthetetlen vagyok. Vele is csak Uram kegyelméből üdvözölhetek. Nov. 22. — Gyülekezetem Ítélet alatt. Jel. 2 : 1—7. — Krisztus a gyüleke­zetei is ítéletre vonja. Nem csak velem van számolni valója, hanem azzal a szent közösséggel is, amelybe beletar­tozom. Sorsom gyülekezetem sorsával is összefügg: vele együtt üdvözülhetek, vagy kárhozhatom el. Kihűlt szívem miatt nincsen-e alapos részem abban, hogy gyülekezetem elhagyta első sze- retetét? Nov. 23. — Egyházam ítélet alatt.— !. Pét. 4 : 12—19. — Krisztus egyháza sem kerülheti el az ítéletet. Addig is, mig véglegesen megítéltetik, szüntelen éreznie kell, hogy elkezdődött rajta az ítélet. Ezért kell szenvednie. Nem sza­bad ez elől sem menekülnie, sem meg­rémülnie. Ezzel a tűzzel tisztítja Ura szüntelen, hogy „az ő dicsősége megje­lenésekor vigadozva örvendezhessen“. Részes vagyok-e ebben a szenvedésben? Csak így lehetek részes az akkori örömben! Nov. 24. — Amit pern lehet kiszá­mítanom. — Máté 24:43 - 51. — Nem tudhatom, hogy mikor jön el „ama nap“. Azt azonban tudnom kell, hogy biztosan eljön és nem mindegy, hogy milyen körülmények között talál. Jól teszem hát, ha hallgatok Jézus szavára, amellyel előre figyelmeztette övéit: „Azért legyetek készen ti is ...“ Jaj, ha hitvány életem miatt nem találtatik nevem beírva az élet könyvébe! (Jel. 20 : 15.) Laborczi Zoltán. IRE K_ Olvasóinkat állandóan értesítjük a folytonos áremelkedésről, amit lapunk sem kerülhetett el. Most ism-d kényte­lenek vagyunk újabb áremelkedést közölni, s ennek következtében lapunk előfizetési díjának újabb emelését be­jelenteni. A november elején történt kétszeri emelés és a papírárak ugrásszerű emel­kedése arra kényszerít, hogy lapunk díját november 15-től felemeljük és pedig a NOVEMBER II. FELÉRE 200 PENGŐRE. Eszerint aki novemberre 200 pengő előfizetési díjat küldött be, annak 100 pengő marad a javára no­vember második felére és azt kell 100 pengővel kiegészíteni 209 pengőre. Egyes szám ára 100 pengő. így lapunk a napilapokkal egy áron kapható! TÖBBEK ÉRDEKLŐDÉSÉRE közöl­jük, hogy a Harangszóra beküldött elő­fizetéseket új lapunknál beszámítjuk. De éppen így beszámítjuk a hátraléko­kat is. Ez útóbbiakat kérjük a mai előfizetési díj szerint mielőbb beküldeni. Kérjük az előfizetések sürgős be­küldését. Akik NOVEMBER VÉGÉIG járó díjat nem küldik be, azoknak a címére a lap küldését beszüntetjük. Mivel hetek telnek el, mig a csekken beküldött pénz hozzánk jut, kérjük az előfizetési díjaknak PÉNZESUTALVÁ­NYON való küldését s 30 pengő portó beszámítását, amit kifizetéskor levon a posta. Alsónána. Gats Ilona volt áll. tanító­nőt október , hó 28-án istentisztelet ke­retében a helyi lelkész állásába beik­tatta. A veszprémi gyülekezet életéből. Az egyházközség épületein esett háborús károk javítása most folyiK. Erre a célra még a nyár folyamán, tehát aránylag jó pénzben, a hívek 10.900 'P-t rdtak össze, 202.950 P-t pedig tatarozás: állam­segély címén kapott a gyülekezet. Az egyházközségben sem az elmúlt évben, sem most rendes adóbefizetés nem volt, hanem a lelkész felhívására a hívek többsége a múlt évi adó tízszeresét fi­zette be. A presbitérium tagjai vállal­ták magukra az adó beszedését. A gyülekezet nem tudta biztosítani eddig se a templom, se az iskola, se a lelkész fajárandóságát. A legutóbbi közgyűlés nyolc új presbitert választott, ezzel a létszámot 24-re egészítette ki. Az új presbiterek a reformáció ünnepén tet­tek esküt, majd a felügyelőkkel az élen testületileg Úrvacsorát vettek. Ugyan­csak ekkor vett Úrvacsorát a neány- egyesület is. Ebben az évben eddig Í9 újszülöttet kereszteltek meg, és pedig valamennyit a vasárnap délelőtti isten- tisztelet keretében. Ki egyházkelő anyák megáldása cs a keresztessel együtt, istentisztelet alatt történik. Györköny. Október 30-tól nov. i-ig leányevangélizáció volt a györkonyi gyülekezetben. A szolgálatot Malaga Elza diakonisszanővér végezte.-A gyüle­kezet nagy leányserege igaz nyereség­gel vett részt az összejöveteleken. Erő­sen készül a gyülekezet a decemberi leány téli-táborra, mely a környék evan­gélikus leányseregét is Györkönybe gyűjti egy hétre össze. A Vásárostniskei Evangélikus Árva­ház vezetősége kéri az árvaház bará­tait, hogy amig a kormány a pénz to­vábbi romlásának gátat nem vet, addig az árvaháznak szánt adományokat ne a gércei evangélikus lelkészi hivatal 53.371. sz. csekkszámlájára fizessék be, hanem postautalványon szíveskedjenek megküldeni a gércei evangélikus lel­készi hivatal címére. Az árvaház veze­tősége azért kéri ezt, mivel a postai forgalom lassúsága miatt kb. 3—4 hétbe kerül, mig az árvaház a csekkszámlára befizetett adományokat felhasználhatja, mely idő alatt az adományok érteke a pénzromlás mostani üteme mellett jelentékenyen lecsökken. A postautalvá­nyon érkező adományokat viszont je­lentékenyen hamarabb lehet felhasználni A csekkbefizetési lapokat kéri a veze­tőség megőrizni arra az időre, amikor pénzünk megszilárdul és amiiror ismét előnyösebb lesz a csekkszámlára való befizetés. A cinkotai ifjúság a reformáció ün­nepének előestéjén toronyénekléssel kö­szöntötte az ünnepet. Az Erős várunk és a Ne csüggedj el kicsiny sereg dallamai . diadalmasan zengtek a falu felett. — Cinkotán is megindult az ifjú­sági munka. Külön csoportba jön össze a serdülő és a felnőttebb ifjúság. Utób­biak összejövetelén fiúk és leányok fel­váltva tartják az írásmagyarázatot. A diósgyőrvasgyári gyülekezet refor­mációi ünnepélye a reformátusokkal közös rendezésben folyt le az evangé­likus templomban. Gyülekezeti ének után Vető Lajos dr. alesperes biblia­magyarázatot, Würfel Kálmán hegedű- és Baltazár Dezső orgomjátéka után Nádházy Bertalan ref. lelkipásztor elő­adást tartott. Ezután Fodor Ilona, Cser- venka Miklós szavalata, majd az ifjú­ság éneke következett. Az ünnepé’y a Himnusszal s gyülekezeti énekkel ert véget. Lelkészevangélizáció Foton. A pest­megyei felső-egyházmegye lelkészegye­sülete november 19—23. napjain Fóton le'készevangélizációt rendez, amelyre az egyházmegye lelkészeit és minden evan­gélikus lelkészt szeretettel meghív. Az evangélizáció főcíme: Tisztítsd meg szívedet. Lesznek reggel közös áhíta­tok, bibliakörök, napjában kétszer evan- gélizáló előadások, megbeszélések. Es­ténként a gyülekezet részére a templom­ban evangélizáció — A résztvevők a gyülekezet tagjainál lakást és reggelit kapnak. A közös ebédhez és vacsorához, aki csak teheti, hozza magával liszt és zsír fejadagját. Részvételi költség nincs, csupán az ellátás készkiadásainak a megtérítését kérik. — Közös indulás Budapest nyugati p. u.-ról navember 19-én este 17 óra 40 perckor. Fóti vonat. Megy még vonat reggel 5 óra 15 perckor ugyanonnan. —■ Aki teheti használja fel a közös elmélyülésre Istentől kínált alkalmat. Olvasd és terjeszd az ÚJ HARANGSZÓT! Kis Harangok Gvermekrovai ■■ iiiiiiiiniiiiiiiiiiuiiiiiiiii A kis bibliás asszony. (Missziói történet.) Egy kis kínai leány, Haru Saki haza­felé sietett a rizsföldről. Naphosszat szorgalmasan dolgozott olyan csekély bérért, hogy azt alig lehetett pénzér­tékben kifejezni. De azért dolgozott, mintha munkájával újból és újból meg akarta volna köszönni szüleinek, hogy őt egyáltalában életben hagyták szüle­tésekor és nem tették ki a szemétre, mint a legtöbb szegény kínai család teszi a leánygyermekkel. Haru Saki éhes és fáradt volt most is, de azért mosolygott, mint a tavasz, mely gyö­nyörűségeit Haru Sakinak lis kinálgatta. Útközben sétálókkal találkozott, kik Hankowból* jöttek ki a kertekbe. Amint elmentek mellette a szép fehér ruhás emberek, egy előkelő, magas úr, viruló szép feleségével és egy alacso­nyabb nő, — Haru Saki félénken nézett fel rájuk. Amint pedig elhagyta őket, visszafordult és nézte az idegeneket. Az úrnő kalapjáról leesett valami: fehér habforma disz. Haru Saki egy iramo- dással ott termett, felkapta a díszt és átadta az úrnőnek, ki kedves szavakkal, mosolyogva köszönte meg a kislány szívességét. Az úrnő beszédét Haru Saki nem értette meg, de a következő pillanatban megszólalt kinai nyelven az alacsony termetű fehér nő és azt mondta: — Nem volna kedved velem jönni a hankowi misssziói iskolába? Haru Saki nem tudott szólni a meg­lepetéstől, mert őhozzá még soha nem szóltak ilyen kedvesen és így. Kis idő múlva az idegenek jóságos szeméből bátorságot merített és annyit mondott: — Hiszen én csak leány vagyok. Mikor az alacsony nő tovább ma­gyarázta, hogy az ílskola épen leányok részére van s hogy ott ő is tanulhatna írni, olvasni és azonfelül mindenféle hasznos munkát, Haru Saki azt hitte, hogy álmodik. Közben odaértek a leány szülei, kik szintén a rfzsföldről jöttek, de útközben elmaradtak. A missziói tanítónő elkérte Haru Sakit az édes­anyjától. Az első szóra odaadta a leányt, azt mondta: — örömest odaadjuk, csak vigyétek! Nagyon szegények vagyunk. Legalább egy szájjal kevesebb eszik nálunk. Az apa búcsúzás nélkül ment tovább. A gazdag úrnő annyira megsajnálta mindennek láttán Haru Sakit, hogy a missziói iskolában az eltartását magára vállalta. A kis Haru Saki bekerült a missziói iskolába. Kimondhatatlanul boldog volt a tiszta, rendes, szép iskolában. Gyor­san tanult mindent. A kézimunkák kö­zül a csipkeverést olyan jól megtanulta, hogy csakhamar pénzt is szerzett mun­kájával az intézet számára. Olykor szép Közös reformációi ünnepély Gyónón. Az evangélikus és református gyüleke­zet október 31-én este az evangélikus templomban közös reformációi ünne­pélyt tartott. Az emlékbeszédet Dr. Rapolthy Károly íef. lelkész mondotta. Költeményeiből 'olvasott fel Vathy Remport Elek. Bajári református lel­kész kezdő imádságot man dort, Ruíí- kay-Miklián Géza evangélikus hlkész írásmagyarázatot tartott. Költeményeket adtak elő: Balogh Teréz, Kovács Ju’i- anna és Fabók Jolán. Énekeit az evan­gélikus leánykar Hajnal László kántor­tanító vezetésével. Az ünnepély a pro­testáns testvéri együttműködés benső­séges megnyilatkozása voll. A balassagyarmati evang. Szeretetház anyagi válságba jutott. Kapuja bezárá­sának közvetlen veszélye előtt állott. Isten azonban nem engedte ezt megtör­ténni. A gyülekezet tagjainak szívét' adakozásra indította, akik élelmiszer adományaikkal biztosították, hogy a korsóból az olaj, a vékából a liszt ki ne fogyjon. Hála érte a kegyelmes Istennek! Balassagyarmaton a reformáció heté­ben minden este reformációi áhitat volt. Az áhitatok témája: a reformáció élet- szabályai: tarts bűnbánatot, hitből élj, ragadd meg a kegyelmet, gondolj a halálra, készülj a számadásra. — A reformáció ünnepének estéjén ünne­pély volt, melyen Draskóezy Béla egyházközségi felügyelő megnyitóján s az igehirdetésen kivül -íz ifjúsági gyü­lekezet működött közre szóló-karének- számokkal és szavalatokkal. Evangélizáció Kölesden. A s k szen­vedésen keresztülment gyülekezet részé­re október 23—28-ig Malaga Elza dia­konisszanővér evangélizációt tartott. Szolgálatát — mely a gyülekezet tag­jainak sok áldást jelentett — úrvacsora s vallásos ünnepély zárta be. zenében is gyönyörködhetett, ami meny-" nyei élvezetet jelentett nekii. Az a gon­dolat azonban, hogy otthon az övéi milyen nagy nyomorúságban élnek és semmit sem tudnak Isten egyszülött Fiáról, akinek a szeretetét ő a missziói intézetben élvezheti és mindjobban meg­ismerheti, nagy bánattal töltötte el. Egyszer egyik nevelőnöjével megláto­gatta szüleit. Alig ismertek rá. De az­tán nagyon örültek neki. Valamit sej­teni is kezdtek a missziói intézetről. Az evangéliumból persze első alkalom­mal nagyon keveset értettek meg. In­kább csak a kislány külseje, szépen fésült haja, rendes ruhája ragadta meg figyelmüket, no meg a sütemény, an ivei megkínálta őket, amit ő maga tütött aznap reggel. Haru Sakinak fájt, hogy ott kellett őket hagynia a nyomorúsá­gos bambusznád kunyhóban, de egye­lőre mást nem tehetett, mint hogy buz­gón imádkozott értük. Később a gazdag úrnő Haru Sakit magához akarta venni Amerikába. Azon a napon, amikor már indulni kellett volna a hosszú tengeri útra s már min­den készen állott, egy tanítónő Haru Sakit kihívta a missziói telep kapujába. Amint kiért, atyját látta ott összetörve és elgyötörve. Azt mondta a szegény ember: — Haru Saki jöjj ide! Édesanyád beteg és nincs, aki ápolná, míg mi a nizsföldön dolgozunk. Nem jönnél haza? Erre aztán nehéz percek követkéz-' tek. Választania kellett Haru Sakinak: Hazamenjen-e, vagy Amerikába, a gaz­dag úri házhoz? Végül felülkerekedett benne a szeretet, melyet az evangélium­ból szívott magába. Kérte tanítónőjét, hadd menjen el helyette Amerikába a kis barátnője: Wang Lili, ő pedig hadd menjen haza szüle: kunyhójába. Tanító­nője örült, hogy a kisleány rövid :dő alatt ilyen erős hitre tett szert az inté­zetben. Haru Sa'ki tehát hazatért beteg édes­anyjához. A tanultakat nem felejtette el. A kis lakás olyan tiszta lett, mint a misszió: intézet termei. Nem sok idő múlva Haru Saki megnyerte szüleit az „idegenek“ hitének. Hiszen ezek az ide­genek csináltak az ő leányukból olyan csodálatos teremtést, ki a csipkekészí­téssel egymaga többet keres, mént atyja és bátyjai együttvéve a rizsfökleken! Haru Saki betegápolói híre Í9 messze jutott, úgyhogy sok helyre hívták, ahová fehér missziónárusnők nem jut­hattak be. Ahová Haru Saki ment, oda mindenüvé vele ment a biblia is, végül már mindenfelé úgy ismerték, mint a kis bibliás asszonyt és sokan voltak, akik eljártak a kis missziói templomba, kik sohasem találták - volna meg az odavezető útat, ha Haru Saki nem hozta volna meg azt a bizonyom áldo­zatot. íme, milyen csodálatosan munkálko­dik az Isten az ő választottal által! ‘Kunoss Jenő magyar misszionárius bácsi i* Kínában szolgál az Isten országának. iái R59BMMHHB A szügyi, ősi artikuláris gyülekezet múlt évben újított templomában a re­formáció ünnepének estéjén Kuthy De­zső püspök hirdette az igét. Családi §írek Oltár. A veszprémi evang templom­ban legutóbb házasságot kötöttek: Er­délyi vándor mo/donyvez.tfó Székely Ilona Jolánnal. — Maráczi József ináv. kalauz Farkas Idával. — Bierléng Ernő Arany Saroltával. — Kugler Nándor áll. gazd. felügyelő, Dr. Zoltai Róbert fénz- ügyi igazgató, tb. felügyelő Katalin nevű leányával. — Ferenczy Gyöngyike és Gréczy Ferenc a dabronyi templom­ban tartották esküvőjüket. Öregeket szívesen gondoznék. .Cím a kiadóban. Ideiglenes előfizetési díj havi 400 pengő. Egyes szán ira: 100 pengő Főszerkesztő: Szabó József Felelős szerkesztő és kiadó: Lukács István. Főmunkatárs: Veöreös Imre. A szerkesztő-bizottság tagjai: Bácsi Sándor, Csepregi Béla. Erős Sándor, Gyöngyösi Vilmos, Györffy Béla dr., Joób Olivér, Molnár Gyula, Scholz László, Sólyom Jenő dr. és Vető Lajos dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Győr, II., Petőfi-tér 1. Postatakarékpénztári csekkszám: 3V.526. Kéziratokat nem őrzünk meg és «em __________küldünk vissza.__________ B aross-nyomda, Uzsaly és Koncz, Győr (Harangszó nyomdája.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom