Harangszó, 1944
1944-07-02 / 27. szám
t 12«. HARANG SZÓ 1344. július 2. MAGYAR GAZDA Az időjárás parancsa. Ember tervez, Isten végez. Hiába csinálunk terveket, hogjt majd így, meg úgy teszünk, az időjárás szál bele döntően mindig a munkánkba. Pl. egy hetes eső — bármikor jöjjön az — sok mindent másként tetet velünk, mint ahogy az eső előtt akartuk. Igaz, hogy a má- juai eső sohasem sok, mégis mikor a falura tévédt városi úr azt magyarázta a falusi gazdának, hogy a májusi eső aranyat ér, azonnal föléje kerekedett jóízű humorával: — Mondok én az úrnak olyant is, ami egy májusi esőnél sokkal többet ér. — Ugyan mi légyen az? — Hm! Hát két jó májusi eső. Erre azután nem kívánt többé az úr se az időjárásba, se más gazdakívánságba beleszólni. Nem szereti a gazdánk azt, ha valaki — különösen városi emberek — hányi-veti módra tanácsot adogatnak, mintha a falusi dolgok amolyan semmiségek volnának csak, melyek a városiak- sak a kisujjában vannak. Tudja ő azt jól, hogy. a falura kisétáló urak, nagyságák miért terelik a szót erre—arra, mintha értenének'valamihez?! Megmosolyogják őket járatlanságukért, hisz még azt se tudják, hogy alulról vagy főszélről jön-e az eső? Tudja ő azt is, hogy májusi és májusi eső között nagy’különbség van. Másként értékeli a csendes, szemerkélő, napokig tartó áldásos esőt, másként a lezúduló hatalmas záporokat, melyek úgy meg: tömik a földet, hogy alig járja a kapa. Igaza is van. Mert az Ilyen sulykoló esők, záporok után, azonnal kapálni, porhanyítani- kell. Elő kell segíteni a kibújást minden módon, mert így is sok kár lehet a dologból. Igen sokszor láttam én így nagy esők és két napi szél után a megpirult, csonttá vált kötöttebb föld alatt visz- szakunkorodó babbokrokat, kukoricaszálakat, burgonyahajtásokat. Ilyenkor megfutjuk a földjeinket s a bennrekedt bokrok helyét kis villás kapával megtörjük, vagy ha mezőn vagyunk, könnyű boronával járatjuk meg. Csak egyes fogattal, nehogy két állat tiporja a földet. A későn vetett répák kelését különösen megakaszthatja» Nemcsak az a kár érhet bennünket, hogy a babbokorban' 3—4 szállal, a burgonya fészekben 1—2 hajtással, a kukoricánál is sok helyen meg- rsökött, sőt tönkrement tövek lesznek, hanem a későn előjött szálaknál a fejlődés, a beérés is megkésik. S ezek a látszólagos csekélységek a termés kárára lesznek. Erős záporok után — különösen amíg kicsi a növényzet, — okvetlen porhanyítani kell. Ne azt számítsuk később se, hogy a szokásos kapálások, töltések már megtörténtek, hanem a tömődöttséget kell mindenáron megszüntetnünk, a porhanyó állapotot kell fenntartanunk bármi módon. Ezek -a nyári záporok segítik elő; a gazosodást is. Ez is azt parancsolja, hogy a gaz nem nőhet nagyra akkor se, ha már a burgonya töltve van. Újra megtöltjük, illetve átkapáljuk az első töltést. Nemcsak a halmot húzzuk újra, hanem a közöket is megkapáljuk egészen rendesen. Bebizonyított dolog, hogy az ilyen kétszer töltött és tisztán tartott burgonya 20—25 q-val többet terem, mint az egyszer kapált és töltött. Ezért pedig érdemes egyszer úira tölteni s a gaztól megszabadítani. Mert a második haszon meg, amit a gázirtással megtakarítottunk'a talajerőben. Hiszen nem semmitől nő meg a gaz. A gazt tápláló erő megmarad a jövő termés részére. Hogy pont aratás közben töltünk, azon ne ütközzön meg senki. A célt kell nézni, nem a világ nyelvét, a csúfolódókat, az irigyeket. Ezt kell megtenni a répával, kukoricával is, ha szükséges. A nyári záporok utáq is megkapálunk, mert a kapált földön kétszer annyi ideig marad meg a nedvesség s vele a feloldott táperő. Tessék megpróbálni ezeket, egy-egy részén a földnek,- s rögtön meggyőződünk a helyességéről.- Azt minden gazda tudja, hogy kevert föld nem szárad ki. A kapált föld sem. Ezért fontosak a többszöri, esők utáni kapálások, töltögetések, sarabolá- sok. Mert csak a burgonyát töltsük, mást csak kapáljunk, vagy ha nincs eső, akkor csak a gazt saraboljuk. Épp így vagyunk a kaszálással, gyűjtéssel, tarlószántással, tarlóvetéssel is. Amikor az utolsó kévét kepébe tették, már ott legyen az eke. Amikor a rét füve virágzásának teljében van, kaszálni kell, azután pedig forgatni, piszkálni a szénát, hogy mielőbb megszáradjon, s foglyában vagy a pajtában legyen. Világért se szabad azonban a még nem teljesen száraz szénát behordani. Csak akkor gyűjtsük, ha törik, és hadd maradjon egy hétig boglyában, ha az. idő enge'di. Munkával, iparkodással kell az időjárás csapásainak elejét venni. Esőt hozni, felhőt, vihart elverni nem tudunk, de észt adott a Teremtő a gazdának, hogy az időjárás szeszélyeit is hasznára tudja fordítani. A jó gazda szinte mosolyogva hárítja el magától a föléje tornyosuló veszedelmeket, de mulat az ezen háborgó tehetetlen társai mérge- lődésein i9> A mai élet egész embert kíván az élettér minden területén-. O. K. Gazdahirek. Ruhaanyag-utalványok gazdák és gazdasági munkások számára. A közellátási miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelők be- szolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos textiláru-juttatásról. A rendelet kimondja, hogy azok a gazdálkodók, akik az 1943—44. évi beszolgáltatási kötelezettségüknek mind a három csoportban eleget tettek, ha az általuk ténylegesen teljesített beszolgáltatás a 2000 búzaegységet nem haladja meg, három egyenként 50 pengő értékű textiláru megvásárlására jogosító utalványt, ha a beszolgáltatás a 2000 búzaegységet meghaladja, az első 2000 búzaegység után három egyenként 50 pengő értékű, azonfelül minden befejezett 1000 búzaegység után további egy 50 pengő értékű te*x- tiláru megvásárlására jogosító utalványt kapnak! .• Az utalványokat a gazdálkodók beszolgáltatási kötelezettségének nyilvántartására hivatott hatóság folyamatosan juttatja el a gazdákhoz. A gazdálkodó köteles az utalványokat a termelésben testi munka végzése útján résztvevő munkásai között kiosztani.^Jogy melyik munkás hány utalványt kap, arról a gazdálkodó a munkás által elvégzett munkateljesítmény alapján határoz. Egy-egy munkáscsalád részére azonban csak 6 darab 50 pengő értékű utalvány adható ki. A gazdálkodó saját maga és családtagjai részére csak abban az esetben tarthat meg utalványt, ha a termelésben testi munka végzésével is részt vesz. Az utalványra az árut a kereskedők kész- pénzfizetés mellett szolgáltatják ki a fogyasztóknak. Az új beszolgáltatási kötelesség bizonyos mérséklést biztosít annál a gazdánál, ahol a beszolgáltatási kötelesség búzaegységben kifejezett mértéke 5 ezer búzaegységen alul van, ha a háztartásában több olyan gyermek van, akik az elszámolás idejében 13 és fél évesnél nem idősebbek. Ebben az esetben a kenyérgabona beszolgáltatási kötelezettséget minden ilyen korú gyermek után 100' búzaegységgel, a zsírbeszolgáltatási kötelességet pedig 50 búza egységgel mérséklik. Akinél nincs ennyi búzabeszolgáltatás, annál a zsír- vagy húsbeszolgáltatásnál írják javára ezt a kedvezményt, vagy pedig a szabadválasztású beszolgáltatásnál. Ezen mérséklés beszámítására a gazdának csak 1945 június 30-a után van igénye. Ugyanezen feltételek mellett mérséklésre van igénye annak a gazdának is, aki ez év január 1-e és december 31-e között katonai szolgálatot teljesít. De nem jár mérséklés azoknak, akik most szolgálják tényleges idejüket, vagy az ú. n. első szolgálati idejüket töltik. Erre a mérséklésre akkor is joga van a gazdának, ha a katonai szolgálatot nem maga, hanem a gazdaságban állandóan foglalkoztatott családtagja (fia, vele közös háztartásban élő veje) tölti, vagy teljesíti. Katonai szolgálat címén személyenként és évenként 600 búzaegységgel, az egy évnél rövidebb katonai szolgálat címén pedig minden megkezdett hónapra 50 búzaegységgel mérsékli a gazda beszolgáltatási kötelességét. Ezt a mérséklést 1944 ‘december hó 31-e után hajtják végre oly módon, hogy a kedvezményt a négyféle beszolgáltat tás közt arányosan elosztva írják a gazda javára. A szükséges igazoló írásokat akkorra minden érdekelt szerezze be. A hadrakelt sereg lóállományában rendesen a legnagyobb elővigyázat mellett is fellép két veszedelmes betegség: a takonykór és a rühesség. Az első különösen veszedelmes és szinte gyógyíthatatlan, melyet a laikus ember már csak utolsó, legsúlyosabb «zakóban szokott felismerni. Rejtett rfcllapotábart a különféle szerveken történnek beteges elvál- t tozások, s csak vérvizsgálattal lehet felismerni. Amikor már az orron látható gennyes fekélyek is megjelennek, akkor már nincs más hátra, mint a kiirtás. Tehát a harctérről visszatérő lovakat különösen figyeljük s ne sajnáljuk az orvosi , felülvizsgáltatást, nehogy a hátországi állományba is beférkőzzék a két veszedelmes betegség, mely az ország keleti részeit máris meglepte. Erdélyben az állategészségügyi hatóság az egész lóállományt kórmegállapító eljárásnak vetette alá s csak alapos munkával, a betegek kiirtásával tudták a baj tova terjedését megakadályozni. A kiirtott ál latokért kártalanítást fizetett az állam Ha az emberileg megtett óvóintézkedé sek dacára is fellépne valahol e vészé delmes betegség valamelyike, a gazdák azonnal jelentsék a hatóságnak, hogy a veszedelem tovaterjedését még idejében megakadályozhassák. Érdekes jelenség, hogy a mostani háborúban se hadi-, se kényszerkölcsön- jegy zés, se papírtalpú bakancs nincs, sőt a harctéri alakulatok ellátása is igazán jónak mondható, felszerelésük is, ameny- nyire ez lehetséges, szintén megfelelő. Ugyán miért? Mert az utánpótlás minden munkája magyar kézen van, s magyar testvéri szív, lélek intéz mindent, amire e szent és nagy munkát végző honvédseregnek szüksége van. Akik pedig még a régi állapotnak a siratói, azok nem érdemlik meg, hogy a mai magyar közösségben megtűrik őket. Főzni tudó, gyermekszerető szolgáié lányt keresünk papi csatádhoz, Budapestre. Cím válaszbélyeg ellenében a kiadé- ban. í—3 \ CIPŐUJDONSÁGOK . nagy választékban. Jegyre és jegy rfélkül. Vidékre utánvéttel szállítunk. „BÁSTYA“ CIPŐÜZLETBEN GYŐR, JEDLIK ÁNYOS U. 9. 2-13 O. K. Rácz Sándot Meszlen, Takács Gá- borné Meszlen, Takács József Meszlen, id. Györgyi, Jenő Meszlen, Nagy Katalin Meszlen, Kovács Irmuska Rábaszent. rnihály, özv. Gaál^Sándorné Szakony, Tóth Vincéné Hegyháthodász, Haás Mihály Enese, Mórocz I. Józsefné Várpalota, Bárány Lajosné Bácsa, N. N. Kis- péc, özv. Emich Jánosné Szabadka, Hájas Vilma Nagysimonyi, Mattem György Kisláng, Karsay Lajos Farád, Czirák György Potyond 1—1 pengő. — Szabó Lajos Hegyeshalom, Tóth Béla Szombathely, ifj. Loós József Nagykanizsa^ Szabados Lőrinc Felsőszeli, Horváth Sándor Zalatárnok, Szabó Elek Sikátor 1.20—1-1 -20 pengő. —" Boócz Lajos Apos- tag, özv. Varga Istvánná, szül. Kalmár Zsófia Ka.iár 1.36—1.36 pengő. A dunántúli lelkészt hivatalok figyelmébe. Nagyanyám, Bokor Juliánná, született kb. 1827-ben, apja János, anyja Ajkay Róza. Kérem keresztlevelét 20 P utánvéttel. Kiss Aranka tanárnő, Bpest, Csörsz-utca 10. 1—1 BUNDÁK, BOLERÓK, RÓKÁI ízléses forma, finom kivitel, nagy választék ‘SOMOGYI szűcsmester szőrmeszalonjában. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 13. (Félemelet.) 4_n A szarvasi ág. hitv. ev. Vajda Péter- gimnázium felügyelőbizottsága pályázatot hirdet egy magyar-francia-szakos tanári állásra. Pályázhatnak okleveles magyar-frartcia-szakos, evangélikus, esetleg református vallású tanárok. A kellően felszerelt folyamodványokat az iskola igazgatóságához július 20-ig kell benyújtani. 3—3 Felkérem a dunántúli ev. lélkészi hivatalokat, hogy Koller Terézia kereszt- levelét 1820—1830. év körül, valamint Perlaky Gáborral 1840—1850. év között kötött házasságlevelét megkeresni és 20 P utánvéttel címemre elküldeni szíveskedjék. Perlakv Júlia ni. kir. védőnő, Paks. 1—1 GYÖNYÖRŰ É LÖVI RÁGOK, MŰVÉSZI ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN Stixnétől GYŐR, DEÁK FERENC-U. 6. SZ. Telefon: 9-46. ü—13 Felelős kiadó: Lukács István. A lap elfogadása előfizetési kötelezettséggel jár Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza - Előfizetési ára: negyedévre 2 P 50 fillér, félévre 4 P 80 fillér, egy évre 9 P 60 fillér. Csoportos küldéssel 10% kedvezmény Ban.xs-nyomda: Uzsaly és Koncz, Győr ÍHarangs7ó nyomdáját Nyári vasúti meaetrend. H O N N A N ? Győr H ÓVÁ ? érk. ind. Budapest kel. e.40 1.10 Hegyeshalom Szentgotthárd 4.42 1.20 Szentgotthárd Hegyeshalom 4.55 3.56 Budapest kel. Pápa 5.29 5.20 Sopron Veszprémvarsány 5.45 5.22 Budapest Keb Veszprémvarsány 7.00 5.30 Hegyeshalom Hegyeshalom 7.24 6.16 Szombathely Celldömölk 7.30 6.30 Veszprémvarsány Bicske» 7.34 7.50 Hegyeshalom Sopron 7.40 9.51 Bécs Hegyeshalom 9.13 10.08 Sopron Budapest kel. 9.46 10.21 Hegyeshalom Budapest kel. 10.03 12.51 Budapest kel. Balatonfüred 11.10 14.00 Hegyeshalom Sopron * 12.40 14.03 Sopron ^ Bécs 12.46 14.10 Alsóőrs Hegyeshalom 13.34 14.25 Pápa Veszprémvarsány 13.38 16.10 Budapest kel. Budapest ke). 13.44 16.34 Bécs Sopron 15.53 18.15 Celldömölk Budapest kel. 16.28 18.23 Hegyeshalom Hegyeshalom 17.13 18.24 , Sopron Szombathely 17.18 18.25 Budapest kel. Veszprémvarsány 17.42 18.40 Veszprémvarsány Hegyeshalom 18.08 19.59 Budapest kel. .Sopron 19.30 21.08 Sopron Hegyeshalom ».46 21.15 Hegyeshalom Bécs 19.54 22.20 Veszprémvarsány Budapest kel. 20.33 Hegyeshalom 21.48 Sopron 22.40 A vastag betűkkel szedett vonatok gyorsvonatok.
