Harangszó, 1944

1944-05-28 / 22. szám

102. HARANGSZO 1944. május 28. különféle k A diákkaptárosok munkájában, amint a szövetség elnökének beszámolóijából kitűnik, a múlt évben határozott fejlő­dés mutatkozik. A jelentésből megtud­juk, hogy 130 városban 610 iskola és S0 cserkészcsapat kapcsolódott be a szö­vetség munkájába. Az egész országban •sszesen 64.520 diákkaptár működik, összes jövedelmük '3,580.000 pengő volt. Bérmunkából 2,182.000 pengőt, gyűjtő­munkából 206.000 pengőt, termelői mun­kából 490.000 pengőt, yállalkozói muri­kéból 703.000 pengőt kerestek. Érdemes megnézni, mire költötték jövedelmüket « diákkaptáros fiúk és leányok. Tandíj­ra, tanszerre, ruházkodásra 1,717.000 pengőt fordítottak. Takarékbetétben el­helyeztek- 628.000 pengőt. Jótékonycélra és közcélokra 138.000 pengőt adtak ki. Hasznos vállalkozásokba 652.000 pengőt fektettek be. A fiúkaptárosok húsnyu- lat, a leányok inkább angóranyulat te- - nyésztenek előszeretettel. Több, mint #4.000 darab apró állatot tartanak szá­mon a diákok tulajdonában. Mibe kerül egy napi bombázás? Amerikai lapokban közölt adatok sze­rint egy 500 repülőgépből álló légikö­telék bombatámadása egyedül bombá­ban és üezmanyagban 12 és fél millió dollárba kerül. Tíz százalékos repülő­gépveszteséget számítva a kár összege 42 és fél millió dollár. Ennek alapján az április 24-i angolszász terrortáma­dás, melyet több európai állam ellen hajtottak végre és amelyben 150 gép pusztult el, több mint egy és egynegyed milliárd dollárt emésztett fel. Szabályozták a családi pótlékra való igényjogosultságot. A Budapesti Köz­löny közli a kormány rendeletét, amely 1944 május elsejétől biztosítja a családi pótlékra való igényjogosultságot az •lyan alkalmazottnak és nyugdíjasnak, aki az állami gyermekmenhely kötelé­kébe felvett gyermeket fogad *örökbe. A rendelet biztosítja továbbá a nevelési járulékra való igényjogosultságot az ilyen árva részére is. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a családi pótlékra való igényjogosultságot biztosítja azok részére is, akik a légitámadások áldo­zatainak árváit fogadják örökbe. A ren­delkezés'jelentős mértékben elősegíti a légitámadások polgári áldozatainák ár­váiról való gondoskodást. A vidéken tartózkodó családtagok meglátogatására vasúti menetdíjkedvez- mény. A légoltalmi kiürítési kormány- biztos tájékoztatásul közli, hogy a ki­ürítés folytán vidéken tartózkodó csa­ládtagok meglátogatására a családfő a MÁV vonalain havonta egy oda-vissza- utazásra félárú vasúti menétdíjkedvez- ményt kap. A kedvezmény igénybevéte­léhez félárú jegy váltására jogosító uta­zási igazolvány szükséges. Az utazási igazolványon a családtagok kitelepítését annál a községi elöljáróságnál kell iga­zoltatni, ahová a kitelepülés történt. Legcélszerűbb levélben elküldeni az uta­zási igazolványt a családtagoknak s azok rávezetik a hatóságnál az igazolást s levélben visszaküldik a családfőnek. (MTI.) Tábori postai magáncsomagok ismét feladhatók május 20-tól. A csomagok­ban romlandó élelmiszer küldése tilos s bennük el kell helyezni á címirat máso­latát is. MAGYAR GAZDA A kukorica további gondozása. Ezek a sorok inkább a kisgazda, kis­bérlő, földmíves olvasóinknak szólnak, akik nem rendelkeznek olyan felszerelt gazdasággal, hogy a legtöbb munkáju­kat géppelLvégezhetik. A nagyobb gaz­dáinknak több alkalmuk van szaklapok olvasására, nagyobb birtokosokkal, na­gyobb gazdaságok vezetőivel, egyesületi szakemberekkel beszélgetni s így sok szakszerű tanácsot, útmutatást hallhat­nak, ellenben a fent említett kisgaz­dáinknak, bérlőinknek, részesfölddel ren­delkező munkásainknak, akik fél-, vagy egyhold kukoricájuknak minden mun­káját maguk s kézzel végzik, mindig kézierővel, azoknak kívánom idevonat­kozó megfigyeléseimet elmondani s fi­gyelmükbe ajánlani. igen fontos dolog tehát, hogy a be­vetett terület minél "tökéletesebben ki legyen használva. Egyetlen hely se ma­radjon üresen, ahol 1-—1 kukoricatő meg­élhet. Ezért kell gonddal-válogatott ma­rót vetni, ültetni s olyan földbe helyez­ni. ahol minden szeme kikéi. Még a kér- tünket is ősszel kell felásni s alája meg­trágyázni. Ha kevés a trágya, akkor csak fészkekbe teszünk. Ha nincs semmi trá- cyánk, akkor műtrágyát, kálisót teszünk helyette. Ez is valami, ha nem is töké­letes tápláléknyujtás. Ha a kukorica közé babot is rakunk, akkor is csak a kuko­rica fészkeket hizlaljuk, mert a bab s más hüvelyes megél enélkül is, sőt a kövér fíjldben nem is adnak rendes ■ szemtermést. A kibújás idején boronáljuk meg a földet, különösen ha kissé szárazabb idő jár s a teteje becserepesedik. Ez azért jó, hogy minden szár rendesen előbúj­hasson. Kerti, vagy kisebb művelésnél villás kapával piszkáljuk meg a nehezen búvó bokrokat. Amikor rendesen kikelt s tenyérnyi magas, akkor rendesen meg­kapáljuk. A kapálás is gonddal történ­jen, minden fészek mellől vegyük el a földet s frisset húzzunk melléje. A le- sarabolt gyomot a kapa sarkával a föld tetejére piszkáljuk, nehogy újra meg­eredjen. Ha gyerekeket is belevonunk, a munkába, azokat is megtanítjuk erre. Igen hamar elsajátítják a rendes mun­kát s azután örömmel teszik azt, amit a nagyok végeznek. Ilyesmire büszke az apróság. — A későbbi munkák idejét az időjárás határozza meg. Ha az első kapálás után nincs eső, nem tömődik meg a föld, ak­kor csak a gazosodástól függ a máso­dik kapálás ideje. Arra kell ügyelni, hogy a gaz se tudjon erőt venni, meg a föld mjndig porhanyó maradjon. Ha több zápor éri s utána jó meleg idők vannak, akkor bizonyosan erős a gaz- fejlődés s ekkor hamarosan esedékes a második kapálás. Ha kissé megszáradt a föld teteje s esőre nem igen van ki­látás, altkor feltétlen kapálni kell má­sodszor is. Júniusban már rendesen ki­sebb a csapadékmennyiség, tehát gon­dunk legyen arra, hogy az utolsó eső után ne maradjon kapátetlan a föld.'. Ugyanis mindig a kapálással, porhanyí- tással tartalékoljuk a föld nedvességét. Így őrizünk meg minden csepp talaj­vizet s benne az összes feloldott táp­erőt. Sokszor írnak szakemberek arról, hogy a kukoricát nem okvetlen szüksé­ges töltögetni, inkább egy kapálást a töltés helyett, mindaddig, amíg csak beléje lehet menni. Ez igaz is. Aki a gazt nem tűri meg a kukoricájában s ügyel az itt felsoroltakra, bizonyosan 3—4 q-val többet termel, mint aki a fejlődés közben levő tengerijének csak a szokásos 1 kapálást és töltögetést adja meg, tekintet nélkül az időjárásra, gazosodásrá, porhanyításra és ezen mun­kák idejének a helyes megválasztására. Roppant fontos dolog a helyes munka­idő megválasztása. A gazdáknak már- vari annyi gyakorlati ismeretük s tapasz­talatuk az időjárást illetően, hogy mi­lyen idő van kialakulóban s így pár hétre bizony előre látják meglehetős bi­zonyossággal az időjárás menetét. Ide nem kell időjósnak lenni, csupán a ter­mészet jelenségeit figyelő s azután az ’ észleltekből következtetni tiidó termé­szetes eszű s érzékű gazdának. Ilyen apróságokból, figyelésből, mun-, kaszeretetből tevődik össze azután 1—1 fendes termés. Nem tisztán szerencse, meg csak fajta, vagy a föld minősége, az időjárás a csupán döntő tényező, ha­nem mindezeknek a szakértelem szerinti összehangolása. Aki megyen halad, a ha­nyag elmarad. Az érés a száron történik s nem a padláson. Sok veszteség az, ha'korán szedjük le s a padláson, vagy a góré- ban . össze9záradnak a szemek. Hagyjuk a mezőn, a szárán, míg rendesen meg­érik, azután törjük le, fosszuk meg s jó szellős helyen tároljuk; Ha kevés he­lyünk van, kettő a száránál összekötve, a padlás gerendáira rakott -hosszú póz­nákon igen sok elhelyezhető. Kis padlá­son is elfér 20—30 q csövestengeri így felaggatva, vagy koszorúkba fonva. Ha így száradhat ki, súlyos és rendes táp­értékű marad. Orbán Károly. Gazdahírek. Az 1640/1944. M. E. sz. rendelet ér­telmében minden munkaadó az Orsz. Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél (OMBI.) baleset esetére biztosítani kö­teles: a) a kalászosok aratásánál és bé­tákat ításánál alkalmazott gazdasági munkásait, b) a nem iparszerű fakiter­melés körében alkalmazott erdőmunkást és. napszámost, c) és minden olyan gaz­dasági munkást, aki legalább egyhónapi időtartamra le van szerződve. Az 1912. évi Vili. t.-c. 5. §-a oda­módosul, hogy a' gazdasági gépnél dol­gozó munkásokat a gép üzembentartója köteles biztosítani és ez a kötelezettsége kiterjed arra ;is, aki nem mezőgazdasági munkavállalóként dolgozik a gépnél. Az ekként biztosítottak az OMBI rendkívüli tagjait megillető szolgáltatásokra jogo­sultak és a munkaadó is az ehhez mért díjat köteles utánuk fizetni. Mindezért pedig a munkás béréből semmit'levonni nem szabad, sem a biztosítási díj meg­fizetésére kötelezni nem ' lehet. Ha a munkást baleset érné, a kártalanítási összeget még akkor is megkapja, ha munkaadója nem fizette volna be utána a biztosítási díjat. Haláleset alkalmával a munkás 16 éven aluli gyermekei s házastársa kapja a baleseti segélyt. Eset­leg olyan 16 éven felüli gyermekek is részesülhetnek benne, akik testi, szellemi fogyatkozásuk miatt keresőképtelenek s vagyontalanok. A mezőgazdaság körében foglalkoz­tatott munkásokra nézve igen fontos és megnyugtató rendelkezései mindezek a kormányzatnak. A rendelet a Budapesti Közlöny 1944. évi április 30-i 97. számá­ban jelent meg. O. K. SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. J. Kerta. Küldött versében vannak kedves sorok, egészében azonban nem üti meg mértékünket. Felhívjuk N. N. nagykanizsai olvasón­kat, aki 5 pengőt küldött, hogy Varga Mihály honvéd részére lapunkat küld­jük, hogy a tábori postaszám elé a betűt is jelezze, mert lapunk visszajött azzal, hogy „betű nélkül nem továbbít­ható!“ Jobágyi Károlyné Püspöktamási,' özv. Mészáros Pálné, Komjáti János, Gosz- tola József, Kunos Gyula Győr, Kovács Sándor Celldömölk, Ru9z István Bocsár- lapujtő, özv. Duska Lajosné Tolnané- medi, özv. Kelemen Mihályné Ostffyasz- szonyfa 20—20 fillér. — Király Antalné Uraiújfalu 24 fillér. — Zsámboki Lidia Alsóság, Schmidschofer István, Kovács Sándor 78 hsz, Németh Lajos Lébény, Hemri János Zalaistvánd, Meixner Mi­hály Siómaros, Fusch Pál Iharosberény, Pónya Lajosné, Szabó Károly, Kecskés János, Kovács Mihály Győr, Varga Jó­zsef Kisbácsa, Rózsás Károly Ajka, Nagy Károly Újpest, Péter István Zalaszent- grót, Tánczos Lajos, Gábris Lajosné, He­ringes Ferencné Szene, Csizmadia Dániel Ács, Remete Ida Sárvár, Hujber Lajos Kismegyer, özv. Molnár Sándorné Szer- gény, Bárki János. Tompaládony, Szó- rády Dénes Celldömölk, özv. Szép Imré- né Tét, Juhász Jánosné Pestszentlőrinc, özv. Schubert Pálné Léva 40—40 fill. — Gyurán György, özv. Barthó Mihályné Rozsnyó, Szabó Béla Szécsény, Tóth Vil­ma Budapest, Pirók Sárika Kutasó, özv. Barthó Mihályné Rozsnyó, özv. Ko­vács Pálné Nagysimonyi, Lengyel Mar­git Pusztamiske, Kovács János Bala­tonszepezd, Mészáros Mihály Répcelak, Pónya Sándor, Stőger Vilmosné Győr, Bognár Mihály Répcelak, Vasváry Sán­dor Komárom, Gulyás Lajos Ujmalom- sok, Kluge Pál Körmend, Bencsik Lidia Sopron, Szabó Pálné Iharosberény, Er­dős Sándorné Tatabánya, Kiss Margit Beled, Molnár József Pápa 50—50 fillér. Bakó István, Horváth Kálmán, Loós Jó­zsef, Szever József Nagykanizsa, Mód Ágota Kőszeg, özv. Rieder Dezsőné Szé­kesfehérvár, Bakonyi József Marcalger- gelyi, Vinczé Imre, Fischer Teréz, ifj. Kozma Kálmán Győr 60—60 fillér. GYÖNYÖRŰ É LÖVI RÁGOK, MŰVÉSZI ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN 8 f igenétől GYŐR, DEÁK FERENC-U. 6. SZ. Telefon: 9-46. i 1—13 Pályázati felhívás. A Luther-Otthonba, az Egyházegye­tem egyetemi és főiskolai internátusába (Budapest, VIII., Üllői-út 24. sz.), a jövő 1944/45. tanévrejöbb, tanulmányait buda­pesti egyetemen, illetve főiskolán foly­tató evangélikus ifjú lesz felvehető. A felvételi kérvény, amelyben pontosan megjelölendő, hogy az illető milyen pá­lyára készül, tehát melyik egyetemre, főiskolára és milyen szakra óhajt be­iratkozni, a Luther-Otthon szemináriumi bizottsághoz intézve, az illetékes egy­házkerület püspökéhez folyó évi június hó 15.-éig nyújtandó be. A kérvény mellékletei a következők: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Szülők é§ nagyszülők születési bi­zonyítványa és házasságlevele. _ 3. A középiskola VIII. osztályáról szóló bizonyítvány, az érettségi bizonyít­vány (pótlólag is beküldhető június hó 25,-éig, közvetlenül a Luther-Otthon igazgatója címére), illetve, ha a folya­modó már egyetemet, vagy főiskolát látogatott, az index. 4. Hatósági orvosi bizonyítvány. 5. önéletrajz, amely a folyamodó lel- kiiletébe betekintést enged és a családi körülményekre, vagyoni viszonyokra és zeneismeretre is kiterjeszkedik. 6. Az illetékes lelkész által kiállítandó bizonyítvány, amely az ifjú valláserkölcsí magatartásáról részletesen szól és a folyamodó szüleinek esetleges egyházi szolgálatairól is megemlékezik. 7. Az atyának, illetve a /törvényes gyámnak hivatalos kötelezvénye, amely­ben a díjak fizetésére és az okozott ká­rok megtérítésére kötelezettséget vállal. 8. Válaszboríték, ajánlott válasz cél­jaira megfelelően felbélyegezve. A Luther-Otthon által felszámított tartásdíj összege az 1943/44. tanévben 2000—2200 pengő volt, aszerint, hogy az illető többedmagával, vagy egyedül la­kott-e. Ez az összeg a drágulás arányá­ban emelhető. Tájékoztatóval az intézet igazgató­sága szívesen szolgál. Budapest, 1944. május hó 20. Sándy Gyula s. k., műegyetemi tanár. Asztalostanoncot felvesz Nagy . asz­talos, Győr. 1—3 Keresztyén, 25 éves árva leány főző­mindenesnek menne 1—2 személyhez jú­nius 15-re. Cím: Gulla Józsa, Tápiószele, Török-tanya. L*-l 31 éves keresztyén ref. özv. asszony vagyok. Gyermekek mellé vagy házveze­tőnőnek lehetőleg» pusztára ajánlkozom. Négy középiskolám van. A háztartás minden ágában jártas vagyok. Címem: Zagyve Imréné, Vasvár. 1—1 BUNDÁK, BOLERÓK, RÓKÁK Ízléses forma, finom kivitel, nagy választék SOMOGYI szűcsmester szőrmeszalonjában. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 13. (Félemelet.) ’3 —13 Felelős kiadó: Lukács István. A lap elfogadása előfizetési kötelezettséggel jár. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetési ára: negyedévre 2 P 50 fillér, félévre 4 P 80 fillér, egy évre 9 P 60 fillér. Csoportos küldéssel 10% kedvezmény. Baross-nyomda: Uzsaly és Koncz, Győr. (Harangszó nyomdája.) ROZSNYÓI JÓZSEF szitaáru készítő kerti butpr üzlete Zalaegerszeg, Berzsenyi-ntca 3. Ezüstéremmel kitüntetve 1925-ben Érdeklődésre csak válaszos lapra felelek ! 3-4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom