Harangszó, 1943
1943-07-11 / 28. szám
1943. ]úliu» ff. HÄRÄNfiSEÖ 226. ■ Hazatért Honvédtestvérek! A Harangszó nemcsak a fronton, itthon is a barátotok akar lenni. Hogy lapunkat küldhessük, közöljétek itthoni címeteket Kiadóhivatalunkkal! * Honvédtestvérek! Hittestvéreink közül sokan nem tudnak hozzátartozóikról. így Dömötöri Sándor honvédről (Kisfalud Sopron m.), tábori száma 253/66., (január óta nem kaptak hirt), Smeig! Istvánná Győr, Torkos kert; Varsa József honvédről, Tp. 219/34. (utoljára január 5-én írt) érdeklődik menyasszonya, Balogh Emma Kisfalud, Sopron m.; Németh Imre honvédről, Tp. 219/37. édesapja Németh József Kisfalud, Sopron m. Szeretettel kérjük azokat a honvédtestvéreket, akik tudnak róluk, értesítsék aggódó hozzátartozóikat. KötzönetaHarangszóért. Az újvidéki prot. tábori lelkész kísérő soraival az alábbi levelet kaptuk: M. kir. 271. sz. Vöröskereszt I ladikórház Parancsnokság. Kivonat! 53. sz. HADI KÓRHÁZPARANCSNOKSÁGI NAPIPARANCSBÓL. Ady Endre — a presbiter. A Magyar Értesítő jelenti: Egy fiatal református újságíró, Bottyán János a csúcsai református egyházközség irattárában érdekes följegyzéseket talált Ady Endre presbiteri működésére vonatkozólag. A költő 1916-tól 1918-ig viselte Csúcsán ezt a tisztséget. 1916. október 12-én még mint egyszerű egyháztag volt jelen faluja református eklézsiájának közgyűlésén, — mint az ott megtalált jegyzőkönyv mondja. 1917. március 18-án választották meg presbiterré s mindjárt fel is eskették egyháztanáfsosnak. Eskütétele után Ady Endre itt bejelentette, hogy apósa, Boncza Miklós emlékére ötszázkoronás alapítványt tesz, amelyből a csúcsai templom jókarbantartásáról kell gondoskodni. Ennek az egyházközségi közgyűlésnek az egyik jegy- zökönyvhitelesítője is Ady volt. 1918. március 7-én, az újabb egyházi közgyűlés „hálás köszönettel" iktatta jegyzőkönyvébe „Ady Endre és neje, Boncza Bertuka úrnő“ ötszázkoronás alapítványát és „a közgyűlés örömmel veszi tudomásul azt is, hogy az összeget az egyházközség hatszázalékos hadiköl- csönbe fektette be“. Itt azután megszakad a már akkor nagybeteg költő presbiteri működését ismertető jegyzőkönyvek sora. (MÉ) Újvidék, 1943. július hó 2-án. Lap- és könyv-adományok: A „Harangszó“ egyházi hetilap szerkesztőségének, mivel betegeink lelkigondozásához hozzájárultak, köszönetét mondok. A kivonat hiteles! Újvidék, 1943. július hó 2-án. Dr. Kováts Zoltán o. százados, hadlkórházparancsnok. Minden Héten a vendégem legxen ... Kedves Barátom! Végre elérkezett a pillanat, amikor utódom beérkezése után hazafelé indulok holnap hajnalban. A Harangszót csak küldjétek tovább az alakulat és a betegek lelki építésére. Odahaza pedig természetesen minden héten vendégem légyen kedves lapunk, amely a halálmezőn is hétről-hétre felkeresett. Szeretettel ölel régi barátod: Dr. G y ő r f f y Lé n á r d orvos-zászlós, K. 233. Katonáinknak Bibliát, imakönyvet, vallásos iratokat küldtek: Wellner Já- nosné Győr. Bödey Zsigmond Kőszeg, Harangszó példányok. Százéves a budapesti egyházmegye. Június 24-én tartotta ezévi rendes közgyűlését a budapesti egyházmegye, mely éppen száz évvel ezelőtt, 1843-ban alakult meg „pestvárosi esperesség“ névvel. 1844-ben létesült a budai egyház- község, mely az esperességhez csatlakozott és ekkor „pest-budai esperesség“-* nek nevezték. 1847-ben ötödik tagja lett a váci egyházközség és ebből az öt egyházközségből állt az egyházmegye egészen 1908-ig. Ez a száz év előtt három egyházközséget számláló egyházmegye hatalmas fejlődésen ment át. Ma 72 ezer lélek tartozik hozzá 14 egyházközséggel, az egyházmegye területén 70 lelkészi munkaerő, 2 középiskola, 4 elemi népiskola és 1 diakonissza anyaház munkálkodik. A közgyűlés hálával emlékezett meg az egyházmegye múltbeli vezetőiről. Az egyházmegye egyházközségeinek évenkénti hozzájárulásával felállított két missziói egyházközséget, az egyiket Dunaharaszti és környéke, a másikat Csillaghegy és környéke részére. A megerősödött csillaghegyi missziói egyház- községet az egyházmegyei közgyűlés most anyásította és a hozzá tartozó szórványterület nagyobbik részéből Szentendre központtól új missziói egyházközség szervezését mondotta ki. Az «ryházmafyai közgyűlést dr. VI*- dár Gábor egyházmegyei felügyelő nyitotta meg nagy figyelemmel hallgatott beszédével. A részletes jelentést az egyházmegye múlt évi életéről és munkáiról Kemény Lajos esperes terjesztette be. A tanügyi jelentést Mohr Henrik al- esperes, a belmissziói jelentést vitéz So- koray Károly, a belmissziói bizottság elnöke, a számadást, költségvetést és az egyházközségek háztartásáról szóló számvevőségi jelentést Nandrássy Elek, a számvevőszék elnöke terjesztette elő,. — Különböző jelentések meghallgatása után a közgyűlés hálaadó imával ért véget. OLVASSUK A BIBLIA? Lelki aratás. I. A családban. Július 11. — Az aratnivaló _ sok. — Máté 9, 35—38. — Az Ige tükrében nézve az emberiség sorsát, életét, miként az érett gabona, az emberiség is megérett egy nagy lelki-aratásra. Üdvözítőnknek e szavai: az aratnivaló sok, — soha nem voltak annyira időszerűek, mint éppen napjainkban. Július 12. — A munkás kevés. — Máté 28, 18—20; II. Timotheus 4, 1—5. Az aratás olyan munka, amit a maga idejében kell elvégeznünk, azért nem lehet vele késlekedni, halasztani, mert különben a kenyeretadó drága gabona- mag kihull, kárbavész. Amellett tehát, hogy sok, sürgős is az aratnivaló, s az Űr fájó tényként állapítja meg, hogy a munkás kevés. Azért, ha már hallottuk az Úr hívó és szent parancsszavát, ne késlekedjünk, álljunk be az arató munkások közé. Munkára fel! Munkára fel! Július 13. — Szánjuk oda magunkat. Róma 5, 1—5 és 12, 1—2. — A keresztyén ember, aki az Úr Jézusban megtapasztalta Istennek bűnbocsátó, új életet és üdvösséget adó kegyelmét, Isten iránti hálájaképpen nem is tud tépni mást vagy egyebet, minthogy teljesen odaadja, odaszánja magát az élő Istennek. Bizonyságtevésre, az Úr szolgálatára, építő munkára serkenti, indítja Istennek a szerelme, amely kitöltetett a szívébe a Szentlélek által. A keresztyén ember Isten országáért imádkozó, dolgozó ember, aki beállt az arató munka- sok közé. Július 14. — Kezdjük a családban. — I. Timotheus 5, 8; II. Timoth. 3, 16—17. A lelki-aratás lelki-munkát jelent, s ezt a munkát elsősorban a családban kell megkezdenünk és folytatnunk, szeretteink körében, mert nemcsupán ö n - magunkért vagyunk felelősek Isten előtt, hanem azokért is, akiket Isten a mi gondjainkra bízott. Kezdjük a munkát azzal, hogy bevezetjük a házi áhítatokat, hogy a közös imádság, igeolvasás, s az Úr dicsérete által a család lelki táplálékáról is gondoskodjunk. Isten Igéje nagyon szigorúan elítéli azt, aki — lelki értelemben is — nem visel gondot az ő házanépéről. Július 15. — Hitvestársak. — I. Péter 3, 1—7. — A mai korban — nem egy esetben — megtörténik, hogy a hitvestársak közöl ae egyik lélekben buzgó,