Harangszó, 1943
1943-03-28 / 13. szám
'1.00. Nekünk nemcsak, a gyülekezet terheit hordozó egyháztagokra van szükségünk, hanem hívekre, akik együtt énekelnek és imádkoznak gyülekezetükkel. Egy láthatatlan élő templomnak kell megépülnie a hívek lelkében és ha ez megtörténik, akkor minden más kérdés magától megoldódik. Az orosz bolsevizmus egy egészen különös rendszert vezetett be, az ú. n. „Stahanov - rendszert“, amelynek értelme az, hogy a mezőgazdasági munkában, üzemekben, gyárakban dolgozó munkások kötelezik magukat arra, hogy nemcsak a reájuk kiszabott, kötelező munkát végzik el pontosan, hanem még azon felül is dolgoznak és pedig teljesen ingyen, hogy ezzel a többletmunkával a szovjet termelést fokozzák és a szovjet erejét növeljék. A harctéren küzdő katonák pedig nemcsak arra kötelezik magukat, hogy a szovjet védelmezésében az ellenséggel szemben utolsó csepp vérükig kitartanak, hanem arra is, hogy egyik a másikat csüggedni, meghátrálni nem engedi, j sőf inkább bátor, elszánt ellenállásra és ] támadásra ösztönzi. Aki a munkában félreáll, vagy a . harcban gyáva és megadni akarja magát, azt azonnal feljelentik vagy maguk ■pusztítják el. Azonkívül minden katona kötelezi magát arra is, hogy legalább 30 ellenséges katonát fog megölni. A Stahanov-rendszer — állítólag — jól bevált, úgy a munkások, mint a katonák között. Ennek a módszernek alkalmazása is egyik magyarázata annak a fanatikus, elszánt védekezésnek és azoknak a minden emberi érzést megszégyenítő kegyetlenségeknek, melyek a szovjet birodalom embereit jellemzik. Amikor a Stahanov-rendszerről olvastam, az jutott eszembe: mi lett volna, vagy mi lehelne ezután a világból, ha az emberek nem a Sátán, az istentelenség birodalmának megerősítésére, nem a gyűlöletnek és az egymás vérében gázoló, vadállati kegyetlenségnek a fokozására találnának ki „rendszereket“, hanem a jónak, szépnek, egymást segítő, egymáson könyörülő szeretetnek és testvéri érzésnek életre keltése érdekében, ahhoz a rendszerhez csatlakoznának, amelyet csak az Ür Jézus Krisztustól tanulhat meg a világ?!... Mi lehetne ebből a világból, ha a Krisztus ügyének szolgálatára felajánlanánk erőinket, időnket, fáradságunkat, életünket?!... Mi lenne, ha a hívő lelkek is lelkesítenék, bátorítanák egymást és nem nyugodna addig az egyik, amíg a másikat Isten igéjének buzgó hallgatójává, a szentségekkel alázatos hittel élő és jó evangélikussá nem tette?!... Lám a Sátán milyen kegyetlen-gonoszul ki tudta tervelni rendszerét, a Sta- hanov-srendszert. Miért nem követjük mi az apostoli parancsot: „Az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok? ... A Dunántúli Evangélikus Fiúnépfő- iskola március 25-cn tartotta Gyenes- diáson az Evangélikus Missziói Otthonban, Kapernaumban évzáró ünnepélyét. Igét hirdetett D. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök. A népfőiskolás fiúk a végzett munkáról számoltak be. HXIXN8I10 ÜZENET! Visszafoglalt része Vasnak és Zalának, régi területe a magyar hazának. Gyönyörű vidékét szorgalmas nép lakja, hallgasd meg hát szómat — legyen foganatjai Aki messziről jött, még az is meglátja, járja. nincs itt még nyugalom — vetélkedés Fajtáját és nyelvét megkülönbözteti vend, szlovén és horvát, meg a muraközi. S ezen viszálykodtok és marjátok egymást, az „i“ miatt vágja a barát a pajtást, ki-ki azt tartja, hogy különb mint a másik, az egyik sem enged, a másik sem tágít! Pedig Muravidék s Mura-Dráva köze, akár a nagy Alföld, az ország közepe — vagy a távolabbi felszabadult részek egy Anya gyermeke — mindnyájan testvérek! Magyar vagy nem-magyar bár az anyanyelved, Testvérként kell a másfajtájut szeretned1 Össze kell fognotok nagy közös munkára, Akkor száll csak áldás szeretett Hazánkral Akkor szép a rét is, ha sok a virágja, s elegyedik benne kék, piros és sárga; ezer éve áll fenn magyarok hazája s mindenkit oltalmaz az Isten palástja! Testvérharcot szüntess, erőd ne forgácsold, ne hallgass te arra, aki mást tanácsolt, mert van ellenséged közel s messze távol, de le fogjuk győzni az Ür jóvoltából! Ti papok, tanítók, s népek vezetői legyetek az eszme hangos hirdetői, neveljétek erre a kicsit s a nagyot, irtsátok azt, aki hintett konkolymagot. Igaz hivatással nemzeti hűségre, őszinte, megértő testvérisülésre vezessétek át e vidéknek jó népét s teremtsétek meg az áldott, tartós békét! Dr. Horváth Kornél. Tessedik Sámuel evangélikus népfőiskola záróíinnepÉlyc, Bensőséges ünnepélye volt március 14-én a nagytarcsai népfőiskolának. Ekkor adtak számot növendékei arról, hogy milyen munkát végeztek az elmúlt hónapok alatt. Szép napsugaras idő volt, igen sokan jöttek a falu lakosai közül, de voltak vendégek Pestről és más helyről is. Jelen volt Bárdossy László volt miniszterelnök, dr. Kiss Ferenc orvos- professzor, Kovács J. István ref. theol. tanár, püspökhelyettes, Biró György min. tanácsos, a KIÉ mozgalmi bizottságának elnöke, Rimár Jenő és Danhauser László ev. lelkészek a Misszióegyesület nevében, Sztehló Gábor kér. missziói lelkész és még sokan mások. I Az ünnepélyen beszámolók voltak. Az egyik fiú elmondotta, hogy milyen érzé1943. március 28. sekkel jött a népfőiskolára. Ifjúságunk lelki bajait vizsgálta a következő ifjú. boldogan tett bizonyságot, hogy egészen más az élete azóta, hogy népfőiskolás lett. Egy kis jelenet bemutatta, hogy mit tanulnak a népfőiskolán és milyen nehézségek várják a falujukban. Érdekes beszámoló hangzott el a magyar népi írókról. Isten igéje is megcsendült az egyik ifjú ajakán, amikor a tékozló fiú történetével kapcsolatosan tolmácsolja ennek az Igének mondanivalóit. Mindnyájan lelki örömmel hallgattuk a nyílt tekintetű parasztifjú bátorhangú bizonyságtételét. Végül, komoly előadást hallottunk ezen a címén: Az evangélikus népfőiskola szerepe á magyar életben. Az. ünnepség befejezése után Bárdossy László szólt a népfőiskolás ifjakhoz és az egybegyűltekhez. „Szimbólikusnak iá^ tóm, hogy itt a kis harang alatt tartjátok beszámolótokat. Kell, hogy ez figyelmeztessen benneteket. Legyetek ti is ott, ahová visszamentek, harangszó, mert erre van szükség. Látom, itt becsületes munkát végeztetek, ezt folytassátok. Sokat hallottam itt az Istenről. Ne is feledkezzetek meg tekinteteket állandóan felemelni s akkor nem marad el a szebb jövő, amelynek megvalósításán ma minden becsületes magyar fáradozik.“ Igen nagy tetszéssel fogadták úgy a fiúk, mint az egybegyűltek a volt miniszter- elnök őszinte szívből jövő szavait. Az iskola igazgatója végigvezette a vendégeket a népfőiskolán, ismertette annak létrejöttét, majd vendégeink eltávoztak körünkből, de a fiúk közül is sokan még aznap este elindultak vissza otthonukba. Elmúlt az első öt esztendő. Ötödízben engedjük ki fiainkat az életbe. Sok tervünk van a jövőre. De hogy ezeket megvalósíthassuk, szükségünk van imádkozó és értünk felelősséget érző és áldozatot hozó szívekre, fessedikfalva a nyáron sem lesz üres, pesti gyerekek jönnek nyaralni, a népfőiskola ilyen módon akarja a város ügyét is szolgálni. A népfőiskola ügye minden magyar üffye- Darnai Ferenc, népfőiskolái lelkész. Férfi intelligenciánk csendesnapjai. Máriabesnyő, 1943. április 17- -20. Az Országos Luther Szövetség ez évben is a nagyhét első három napján rendezi meg férfi intelligenciánk evangéli- záló csendesnapjait. A csendesnapok Máriabesnyőn (Gödöllő mellett) a Besnyő penzióban ápr. 17-én, szombaton este kezdődnek és 20-án, kedden este végződnek. Előadók: Túróczy Zoltán püspök, dr. Mády Zoltán c. igazgató, tudomány- egyetemi előadó, dr. Reök Iván sebészfőorvos és Szabó József lelkész. — A kényelmes elhelyezés és jó ellátás a megfelelően felszerelt penzióban testi pihenést is jelent. Teljes ellátás kiszolgálással, csomaghordárral, stb. elhelyezés szerint 36, 32, 28 pengőbe és 2 P jelentkezési-rendezési díjba kerül. Fűtés kívánságra külön 1 P. Élelmiszerjegyek váltójegyekben hozandók. — Alig képzelhető el, hogy különösen egy házfelügyelőink,
