Harangszó, 1943

1943-04-11 / 15. szám

m3. tpriHl TT. HiÄXNGIlü TÍB, nevelni. Egyik ilyen jele a honvé­delmi miniszternek az a rendelete, mellyel az iskolánkívüli levente­ifjúságot arra kötelezi, hogy a böjti időben vallásfelekezetek sze­rint csendes napon vegyen részt, ami abból áll, hogy egyik szombat délutáni vallásoktatásban és úrva­csorái előkészítésben kell őket ré­szesíteni, másnap pedig lehetőleg ünnepélyes leventeistentisztelet ke­retében úrvacsorához járulnak. Az ifjúsági munkának az állam által rendelkezésünkre adott alkalmait használjuk fel. Különösen ma nagy szükségünk van arra, hogy necsak külső parancsra, hanem a lelkiis­meretünk parancsára magunkba- szálljunk, bűnbánatot tartsunk. Krisztusban megújuljunk s a nagy idők nagy feladataihoz erőforrást találjunk. Hogyan segítsünk a Gyánaintézetcn ? Szervezzük meg- mindenütt a helyi Gyámintézetet, sőt lehetőleg a női és ifjúsági Gyámintézetet is. Ismertessük vallásos-estéken, iskolában, vallás-órákon a Gyámintézet célját, feladatát. Tartsunk évente minden gyülekezet­ben legalább egy gyámintézeti istentisz­teletet, vagy vallásos estét. Ne feledkezzünk meg a gyámintézeti offertóriumról! Minden templomajtóban legyen egy gyámintézeti persely. Minden iskolaterem asztalán ott le­gyen a gyámintézeti gyűjtő-persely. A szükséges dolgokat a gyámintézet egy­házi elnöke ingyen bocsátja rendelke­zésre. Buzgó családoknál is helyezzünk el ilyen perselyt. A Gyámintézet házi gyűjtőit oktas­suk ki, hogy meleg szívvel ecseteljék, tolmácsolják a szegénységgel, adósság­gal küzködő, elemi csapásoktól megláto­gatott gyülekezetek és szórványbeli hí­vek nehéz helyzetét. Mondják el, hogy vannak evangélikusok, kiknek nincs templomuk, akik legfeljebb egy-egy is­kolában vagy magánházban, vagy a sza­bad ég alatt tarthatnak csak istentiszte­letet. Mutassanak rá arra, hogy hazánk­ban körülbelül 25.000 evangélikus gyer­meknek kell idegen, tehát nem evangé­likus iskolába járni. Mondják el azután azt is, hogy a Gyámintézetnek ezekre van gondja. Segít templomot, iskolát építeni, lelkészt és tanítót eltartani s tehetségéhez képest ellátja kegyszerek­kel, bibliákkal és hiterősítő iratokkal a szórványban élő sok lelki kísértésnek ki­tett híveinket. Szólítsuk fel híveinket a szószékről, hogy a gyámintézeti gyűjtőket szeretet­tel fogadják s hogy juttassanak hittest­véreinknek testvéri adományt abból, amit Isten nekik adott. TERJESSfÜK A HARANGSZÓT! \e$éx szolgálat. Hosszú levélben kedves fényképet ho­zott a posta Finnországból. írója: Ylönen Reino evangélikus lelkész, akit nálunk olyan sokan megszerettünk. Először Nar- vában (Észtország) szolgált, ahol négy nyelven hirdette az Igét. Innen orosz fogságba hurcolták s azután kiszabadult és mint tábori lelkész védi nemzetét a vörös hatalom ellen. Az utolsó négy év láza és élet-halálharca nem engedi, hogy családot alapítson. Eltemeti edesap/át s azután újra elindu) a közös édesanya: Suomi védelmére. Azt Írja: „Itt messze a bátor finn katonák között dolgozom. Sokat utazom ide-oda. Ütközben írok egy kis faházban, erdő között... kint 30 C° hideg. Sokat beszéltem a finn katonáknak a magyar testvéreinkről és sokan terveznek a háború után oda men­ni és mindent a saját szemükkel látni. Én egy hadsereg néprokoni csoportjában dolgozom. Esténként áhítatokat tartok... és így könnyebben megy a munka. Nem régen beszéltem a katonáknak a szovjeti utamról rádióban. Később fogok a kato­nai rádióban előadást tartani Magyar- országról. így jobban ismerkednek kato­náink a magyar testvéri nép életével...“ Nehéz szolgálat a finn tábori lelkész szolgálata, de áldott szolgálat. Legyenek | áldottak a szavak és szivek, amelyek a halálraszántság ítéletharcában is rágon­dolnak a másik halálraszánt testvérre: a magyarra. Hadd tanuljuk meg egymástól a lenni vagy nem lenni szörnyű kérdésé­nek tőrében, hogy nemzetünk és fajtánk örök értéke és jövendője arra a kér­désre kér feleletet: Hinni, vagy nem hin­ni! Hadd váljék vérünkké, hogy magunk­ban csak akkor hihetünk, ha az örök Isten kezébe adjuk életünket! Bácsi Sándor tábori lelkisz. Leánytáborok Dunántúlon. Befejeződtek a dunántúli egyházkerü­let vezetésében álló leánytáborok a kő­vágóörsi egy hetes táborral. Ez volt a nyolcadik. Mint valamennyire, erre is sok hálával Isten iránt tekinthetnek szol­gálók és résztvevők egyaránt. A kis za­lai egyházmegye 8 gyülekezetéből vet­tek részt leányok ez alkalommal. A tá­boron szolgáltak: Jónás Lajos egyház- megyei esperes, Novák Elek tb. esperes, helyi lelkész, Halász Béla ifjúsági meg­bízott lelkész, Láng Ilona tanítónő, és a tábor állandó vezetői: Malaga Elza d.- nővér és Baloghy Magda. A tábor esti, evangelizációs áhítatain itt is növekedő számban vett részt az egész gyülekezet. Visszatekintve az elmúlt tél 8 tábo­rára, 450 leány szíve van tele hálával az Ür iránt, aki őket elhívta és újéletet adó áldásaiban részesítette. „Zengjen hála­ének!“ C A dunántúli leányok legközelebbi, 1 hetes konferenciai alkalma Gyenesdiáson lesz augusztus 16—23-ig, Kapernaumban, a Balaton mellett. Már most készüljetek dunántúli leányok erre az áldott találko­zóra! (M. E. nővér, Győr,) Vasárnap offertérium a népfőiskolák javára! Pályázat. A Magyarországi Evangélikus Egy­házegyetem, mint a Szigethy Dániel és felesége, Halász Jozefa, Szigethy Lajos és felesége, Brósz Erzsébet tanulmányi jutalomdíj-alapítvány kezelője, pályáza­tot hirdet az alapítványnak az 1943—44. tanévre odaítélendő 2 darab 300 és 2 da­rab 600 pengős jutalomdíjára. A jutalom­díjak 1943. évi szeptember hó l-étől a tanév tíz hónapján át havi egyenlő rész­letekben kerülnek kifizetésre. Pályázhatnak a Magyarországi Evan­gélikus Egyházegyetem joghatósága alá tartozó evangélikus lelkészeknek (paró- chus-, vagy vallástanító-lelkészeknek), lelkészi jellegű egyetemes egyházi, egy­házkerületi, egyházmegyei és egyház- községi tisztviselőknek az egyetemeken lelkészi, vagy tanári pályára készülő, jó­magaviseletű, szorgalmas fiai, akik jó magyar hazafiak és olyan evangélikusok, akikben „Luther lelke“ él. A nyugdíjas, vagy elhalt lelkészek (lelkészi jellegű egyházi tisztviselők) fiai a tényleges szolgálatban álló lelkészekével egy tekin­tet alá esnek. A 2 darab 300 pengős jutalomdíj lelkészi, a 2 darab 600 pen­gős pedig tanári pályára készülő ifjak­nak szól. A jutalomdíjban részesülő, ta­nári pályára készülő ifjak kötelesek a jutalomdíj folyósítása előtt olyan tar­talmú nyilatkozatot aláírni, amelyben kötelezőleg kijelentik, hogy tanulmá­nyaikat a tanári oklevél megszerzéséig megszakítás nélkül folytatják és tanul­mányaik elvégezte után az egyetemes közgyűlés elnökségének kívánságára ha­zai evangélikus köeéplskolibati vállalnak Ylönen Reino finn evangélikus lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom