Harangszó, 1943
1943-12-19 / 51. szám
34. évfolyam. 1943. december 19. Ahfltottot KAM BÉLA ltll-kn. Laptalajdonoli O&ntnMII Luthtr-8zövet»4g Mtgjdinlk mindül «itárnap. Ingyen mellihlet tant* alatt Mthatankam ■ MS HARANÜ870 Beolvadt lapoki 935-bm Jöjjetek enhoiiam 938-ban a Felvidéki Lathar 342-ben a Lelki Harmat. A Rvwanfnef Herkanté - UaddUvaMai GYŐR II., Patfiil-tér I. Telefon: 17-31. < Előfizetési ára: negyedévre 2 P 50 fillér, félévre 4 P 80 fillér, egy évre 9 P 60 fillér Caoportoa kflldéaael 10%-oa kedvezmény. Amerikába egéaz évre 2 dollár; az utódállamokba Va évre 3 P. Poatacaekkazámla: 30.526. Ádventi öröm. örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, • örüljetek! Az Úr közel! Fii. 4, 4—5. Régebben az ádventben tilos volt az esküvő; ádvent olyan komoly időszaknak számított, mint a böjt. S az ádventi epistola mégis azt mondja; örüljetek, — s bogy ne legyen félreértés, ezt az intést meg is ismétli: ismét mondom, örüljetek! Amit kétszer mondok, azt bizonyára fontosnak tartom. Aki írja, börtönben sínylődik, akinek írja, létében fenyegetett kicsiny macedóniai gyülekezet. Az apostol közel áll a halálhoz, de ő azt írja: az Ür közel! Parancsoló módban ír, de szavai nem a törvény parancsai, hanem a kegyelemé; „intések az Ürban“. Ma nem kell az embereket rábeszélni az örvendezésre. Maguktól mennek, futnak oda, hol az örömöt pénzért lehet megvásárolni. Színház, mozi, mulatóhely ajtaján ott az állandó tábla: minden jegy elfogyott. Emberek, vigadjunk, örüljünk, mert ki tudja, meddig tehetjük! Ámde az örömnek e fajtája gyönge palánta. Egy barátságtalan szó, egy szomorú levél vagy egy légi riadó, és az öröm elszáll, mint a szappanbuborék. Olyan örömet szerezz magadnak, mely a bánat, a csalódás, a kétség- beesés órájában sem hagy cserben. Az Ige kínálja neked ezt az időálló örömet: az Ür közel! Könnyebb ezt kimondani vagy leírni, mint átélni. De ha az Urat keressük és megtaláljuk, ha hozzá megyünk s nála maradunk, óh akkor mindig süt a nap, az igaz öröm napja. A pogányok öröme határtalan, ha Jézust megtalálják. S mi ne örülnénk benne, akik gyermekkorunk óta ismerjük? Aki nem örül benne, az még távol van tőle. | Az ádventi időszakban a Jézus s közötted való távolság hétről- hétre fogy, a benne való öröm pedig emelkedik, mert egyre közeSzomorú szó: öreg. Tapintatlan- | ság valakinek szemébe mondani. Hát még azt, hogy: vén vagy agg?! Megrokkant embert látnak benne. Arcán megráncosodott az élet s az egész teste megrozzant. A fiatal csak elsuhanó sajnálkozást érez láttára. A világért sem kötne vele cserét. Feleslegesnek tartja. Valóban! A fenyőszál ebben a korban már mihaszna omladék- deszka. Mégsem haszontalan! Az öreg ember sem hiábavaló-. Tanulhat tőle a fiatal. Az ádventi Király útján egy öreg ember áll elénk, aki tud bizonyságot tenni. Ilyen emberre Istennek, világnak szüksége van. Különösen ma! Milyen ember hát ez a bizonyságtevő, agg Simeon? Imádkozó ember! Benne van már a nevében is, ami annyit jelent, hogy „meghallgattatás“. Simeont meghallgatja Isten. Meghallgatni pedig csak azt lehet, aki megszólal. Simeon megszólal. Beszél az Istenhez. Imádkozik. Az Iste.n meg nem hagyja felelet nélkül imádságát. A Szentlélek által titkot bíz reá, hogy addig nem hal meg, míg meg nem látja a Krisztust. Simeon bizalmasa Istennek! Csak imádkozó ember lehet az s csak ilyenre mondhatja az Írás, hogy „igaz és istenfélő“. Templomjáró emberi Pedig öreg ember nehezen mozdul ki odujá- ból. Ezer dologgal számol, míg^át- | ( mmkw fdfstcouk ) lebb az Úr. S ha a távolság végkép elfogy, akkor hallod és érted meg az égi üzenetet: nagy örömet hirdetek néktek! Kuszy Emil. lépi háza küszöbét. Nehéz a járás. Ha kicsi is, nagy a távolság. Kopott a ruha. Az időjárás is olyan, hogy minden megárthat. Mégis! Simeon enged a Lélek indításának. Szereti az Isten házát. Húzza Isten titkaira áhítozó szomjas szíve. Érzi, a templom igazi otthona. Attól meg ugyan mi szakíthatja el a koporsó felé bicegő öreget? Semmi! Simeon égből irányított ember. Élete kormánykerekén a Szentlélek őrködik ;.. „a Szentlélek vala ő rajta“. Simeon várakozó ember is! Tehát hívő! Sokszor megpróbáltató a várakozás. Szív kell hozzá, meg ideg. Ezt ma különösen megállapíthatjuk. Nyakig benne ülünk mindnyájan a béke várakozásában. Pedig együtt várakozni könnyebb. Meg azután olyanra sem nehéz várni, akivel már találkoztunk, vagy amiben már volt részünk. Simeon korában egyedül marad az ember. Mindenki elhal mellőle. Nincs kivel várakoznia s mit vagy kit várnia. Az élet is halált ad. Mégis! Simeon várakozik! Várja Isten ígéretének beteljesedését, az Izrael vigasztalását, az Ürnak Krisztusát! Simeon olyan valakit vár, akivel még nem találkozott. Koporsó közelében várja az Élet Fejedelmét, az Üdvözítőt. S bírja a várakozást. Milyen kiegyensúlyozott, nyu- godt, fegyelmezett ez a hívő Si* Jlsz ádventi Király útján. Az agg Simeon, a bizonyságlevő.
