Harangszó, 1942

1942-01-25 / 4. szám

HARANGSZÓ 1942. január 25. A japán nép vallási megoszlása. A népesség felekezeti megoszlásáról sta­tisztikákat nem vezetnek, csak a két legelterjedtebb vallás, a sintoizmus és buddhizmus templomainak és papjainak számát tartják nyilván. Hozzávetőleges becslés szerint a tulajdonképeni Japánban mintegy 54,334.000 a buddhisták, 18 mil­lió 500 ezer a sintoisták és 280.000 a ke­resztyének (ebből kb. 140.000 a protestán­sak) száma. A japánok ősi vallása a sin­toizmus. Kultusztárgyát egyes termé­szeti erők megszemélyesítve képezik. A legnagyobb tiszteletben az uralkodó (Tenno) és más kiváló férfiak részesül­nek, a sintoizmusnak 13 szektája van. 1936-ban Japánban 110.582 sintoista templom volt. Az Északindiában kelet­kezett buddhizmus ősi vallásformája ma már csak Ceylon szigetén él. Japánban a buddhizmus alkalmazkodott a japán életszemlélethez és ott 12 szektája mű­ködik, összesen 56-féle felekezettel. A buddhista szektáknak még összesen 35.308 imacsarnokuk (kápolnájuk) van. A keresztyén egyházaknak (római- és görögkatolikus, protestáns) 1936-ban összesen 2.102 templomuk és 3.081 lel­készük volt. Az amerikai keresztyén egyházak szövetségi .tanácsának feje, Weigle az oroszországi vallásszabadság kérdéséről nyilatkozott. Szerinte vallásszabadságon mást értenek Amerikában, mint Orosz­országban. Amerikai értelemben a val­lásszabadság a közös istentisztelet, a vallási szervezkedés és propaganda, az áttérés és a vallásos nevelés joga. Ez pedig a szovjetban nem létezik, hiszen tilos legalább is 18 éves korig vallásos nevelést adni az ifjúságnak. Weigle ki­fejezi azon óhaját, hogy az Egyesült Államok elnöke a vallásszabadság ezen kétféle felfogását ne tévessze össze. Misszió. A baseli német misszió 41 munkása még dolgozik, 65 munkást in­ternáltak, 79 pedig otthon van. Egyházi munka az orosz hadifoglyok között. A svédországi evangélikus egy­ház missziós körei hasznos munkát in­dítottak be az orosz hadifoglyok lelki gondozására. Egyházi énekeskönyvet adtak ki s ugyancsak egy orosz nyelven megjelenő egyházi lapot is, amely je­lenleg 7000 példányban jelenik meg. KÜLÖNFÉLÉK előlük a földet, sőt a fák törzsét is, etessük őket. A golyvajárvány leküzdésére orszá­gos munka indult meg. A golyva egyet­len ellenszere a jód és így a kormány jódozott konyhasót hoz forgalomba, amelynek íze semmiben sem különbözik se rendes konyhasóétól. Egy német hadosztály napi fogyasz­tása: 160 kg babkávé, 320 kg kávépót­lék, 1.6 tonna különféle hüvelyes, 8000 kg kenyér, 800 kg vaj, 1.6 tonna sajt és kolbász, 640 kg cukor, 96.000 cigaretta, 54.000 szivar és 400 kg dohány. Ezek csak a nagyobb mennyiseget tüntetik fel. Ezeken kívül még számos másfajtájú kü­lönféle cikk is szerepel a napi fogyasz­tásban. Mennyi rádióhallgatója van Európá­nak? A rádiósok nemzetközi egyesüle­tének kimutatása szerint Európában kb. 200 millió rádióhallgató van. Első helyen áll Svédország, ahol 1000 lakosra 231 bejelentett rádiókészülék esik. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Eljegyzés. Dezseri Dezséry László egyetemi lelkész, néhai dr. dezseri Bielek Aladár min. tanácsos és özvegye pécs- ujíalusi Péchy Klára fia eljegyezte ká­posztafalvi Lányi Judit testnevelő tanár­nőt, dr. káposztáfalvi Lányi Sándor kir. törvényszéki tanácselnök és felesége lit- teráti Végh Erzsébet leányát. Esketés. Reményi Győző és Rózsa Sarolta január 10-én házasságot kötöt­tek a budapest-fasori evangélikus temp­lomban. Az esketést a menyasszony unokabátyja, Nagy Tibor székesfehér­vári segédlelkész végezte. — Lehel Fe­renc tengelici lelkész és Demény Hilda oki. tanítónő Mosonmagyaróvárról, ja­nuár 11-én Tengelicen házasságot kötöt­tek. Az esketést a lelkész testvére, Lehel László, sógora Szenczy-Sztehló Gábor nagytarcsai lelkész és Jakus Imre sár- szentmiklósi lelkész végezték. — Jakab Erzsébet és dr. Csipkay Sándor buda­pesti evangélikus gimnáziumi tanár jan. 12-én tartották esküvőjüket a fasori evangélikus templomban. — Váray László és Ónody Valéria január 22-én tartották esküvőjüket a budapest-kelen- földi evangélikus templomban. A megnagyobbodott Magyarország 1941. évi népessége közel 15 millió lelket számlál a most megjelent Statisztikai Szemle adatai szerint. Hazánk területe ma 172.028 négyzetkilométer, népessége pedig 14,733.000 lélekre becsülhető. Az 1930. évi népesség ugyanezen a területen 13.739.000 lélek volt. A szovjetunió területe 21 millió négy­zetkilométer. 1935-ben ennek mindössze 6.3%-a állt mezőgazdasági művelés alatt. Ez a 6,3% tartotta el a szovjetnek akkor 165 millió lelket számláló lakosságát. Mentsük meg éneklő madarainkat! A madarak a gazdaember legjobb barátai. Az itt telelő madarak még télen is tisz­togatják a fákat. Hasznosságukra meg­említjük, hogy egy cinke egy év alatt 350.000 rovart pusztít el, míg egy fecs­ke másfél millió rovart fog el röptében. Most, hogy a nagy hó teljesen eltakarta MAGYAR GAZDA Borkezelés. A helyesen vezetett szőlőművelés min­dig csak féleredmény marad akkor, ha azt nem követi hozzáértő borkezelés. A jó minőségű must is válhat egy hozzá nem értő gazda kezében rossz borrá. És az is igaz, hogy egy gyenge és rossz minőségű bort hozzáértő kezeléssel oly elfogadhatóvá lehet tenni, hogy annak a kezeletlennel való összehasonlítása al­kalmával, — ahogy azt mondani szok­ták — reá sem lehet ismerni. Ilyen fontos borkezelési munka a fej­tés. A fejtéseknek a megkívánt időben való elvégzése nagyban elősegíti a bor tökéletes kifejlődését. A fejtés nagyban hozzájárul a borok tisztulásához és érle- lődéséhez, Ennek ideje december hó kö­zepe vagy vége, mely nehezebb boroknál januárba is kitolódhat, viszont nagyon gyenge és savas boroknál december ele-* jén is befejeződhet, Ideje általában akkor érkezett el, mi­kor á bor a hordóban teljesen befejezte erjedési folyamatait, elcsendesült és a kí­vánt mértékben megtisztult. A szabad szénsav nagyrésze ilyenkor a borból már eltávozott, a cukortartalom pedig eltűnt. Ez esetben kivétel csak a nehéz, testes boroknál tapasztalható, hol a cukortar­talom sokszor évekig sem vész el telje­sen. A cél az első fejtésnél mindig au legyen, hogy a színbort az aljbortól, ille­tőleg a seprőtől tökéletesen elválasszuk. Ezt nem tudom a kisgazdáknak eléggé hangsúlyozni. Csak addig lehet az újboi t a csapon kiengedni, míg az a gyertya fé­nye előtt teljesen tiszta, vagy általában olyan színű, mint a hordó közepén, vag» felső harmadában. Amint a tisztasága megváltozik, vagyis zavarossá vagy csak homályosabbá is válik, a csapot el kell zárni. Ilyenkor a csak gyengén ho­mályosabb bor is inkább kerüljön az alj­bor vagy éppen a seprő közé — hol le­ülepedve és megtisztulva leszívható — mint a későbbi fejtések alkalmával na­gyobb mennyiségű aljbor vagy éppen seprővel kelljen bajmolódnunk. Ha a bor egészséges, úgy a nyílt fejtés (vagy­is csapon keresztül) feltétlenül előnyös a bor tisztulása és érése szempontjából. A jó szórócsap ilyenkor nagy szolgálatot tesz. Az úgynevezett „barnatörés“-re hajlamos boroknál azonban vagy zárt fejtést alkalmazunk — vagyis olyan fej­tőcsapot alkalmazunk, melyre tömlő csavarható és a bor. a levegővel nem érintkezve a tömlőn át az akonanyíláson keresztül a megtöltendő hordóba folyik, mely előzőleg kénszelettel bekénezendő, vagy a barnatörést okozó enzimnek el- ölésére az úgynevezett Káliummetabi- szulfid pasztillát használjuk, mely por­rátörve a fejtés előtt legalább két héttel a borba adandó. A pasztilla ugyanis legalább 50 szá­zalékban ként tartalmaz só alakjában, mely a borba belekeverve, annak savai megtámadják és feloldják. A pasztillát legjobb, ha gyengén megtörjük és tiszta vászonzacskóba téve a hordó akona- nyílásán át a borba lógatjuk, hol az 1—2 óra alatt feloldódik, mikor az kivehető. A barnatörés, e leggyakrabban előfor­duló bőrbetegség jelenlétéről pedig úgy szerzünk bizonyosságot, hogy a hordó­ból egy üvegbe félig bort töltünk és azt otthon, lehetőleg meleg helyen tartjuk. Ha a bor másnapra a felszínétől lefelé haladva bámulni kezd és íze jellegzetes aszalt gyümölcs ízt árul el, úgy a bor bizonyosra vehető, hogy barnatörésben szenved. Ha ezen idő alatt a borban a fenti jelenségek nem észlelhetők, úgy a bor egészséges. Ilyenkor hektóliteren- kint 1.5 pasztilla elejét veheti a barna­törés okozta kellemetlenségnek, melyet ha csak fejtés után veszünk észre, úgy már az egész bormennyiség a kellemet­len barnatörés áldozatává válik, ezt pe­dig utólag már körülményes kezelések­kel lehet a borból eltávolítani. Tehát a fejtés mechanikai műveleté­nek kellő időben és pedantériával való keresztülvitele mellett a barnatörésre mondottakra való ismeretek szemelőtt tartásával kell az első fejtést elvégezni. Dr. hő Andor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom