Harangszó, 1942
1942-12-27 / 52. szám
HARANGIIG 4fö-****'■• ........V elünk az Isten. „ímé a szűz fogan méhében és szül fiat és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isteni“ Máté 1, 23. A karácsonyi öröm csillagragyogása teljes fényében ebben az angyali biztatásban lobog: Velünk az Isten. Karácsony Isten földre- szállásának, hozzánk érkezésének, a világba testben való belépésének áldott ünnepe. Velünk az Isten és nem ellenünk. Ha bűneim sebhetnek és rettegéssel korbácsol az önvád, fel kell emelnem szemeimet az angyali üdvözletre: Velünk az Isten és nem ellenünk. Ha összetörve vergődöm bánatomban és bűnrabságom gyalázatában fetrengek, felemelem fejemet és nem hagyom el magamat: Velünk az Isten. Ha az életből már kifelé megyek, ha mindenkiben csalódtam, ha erőm elhágy; nem rettent sírom éjjele: Velünk az Isten. De nehogy megcsaljuk magunkat és a karácsonyfa sziporkázásá- nak hamvadó halála után sötétségben maradjon az életünk! Isten abban az értelemben van velünk a Krisztus által, hogy üdvözítsen. Engem szeret, de gyűlöli a bűnt. Velem van mindig, ha legnagyobb ellenségem ellen kell valamit tenni, de nem erőlteti magát reám. Mobar Jóska karácsonya. — Elbeszélés. — Irta: Rácz Sándor. (Folytatás.) Kétségtelen, hogy lakás kell először, ha itt akar maradni. De hová is menne! Nincsen otthona, nincsen senkije. Csecsemőkorától árva gyermek. Apja a háború végén halt meg, anyját egy évvel utóbb a „spanyol“ vitte el. Városi házmesterlakásból menhelyre, majd árvaházba került a Jóska. Kedvelték, mert szelíd, ügyes fiú volt. Még polgáriba is járatták. Aztán könyvkötészetre adták. Szerette a mesterségét és majdnem minden könyvet elolvasott, ami a kezébe került. Sokat tudott, de rendszertelenül. Nagyon széles volt az érdeklődési köre. A börtönben is a legnehezebben viselte az olvasnivalók hiányát. A katonaságnál hamarosan az irodába került. Használható ember volt. De katonaság után hiába próbálkozott Budapest és több vidéki város könyvkötőinél. Ebben a városban már elfogyott a pénze és a kitartása. Ravasz, gonosz házigazdája hitelezett neki, aztán mikor sokra szaporodott az adósság, a jóvágású fiút előbb ártatlannak tetsző körülnéző, majd valóságos felhajtó szolgálatokra kényszerítette. Mire észrevette magát, már Ebben a harcban, ninca semmiféle szövetségesi viszony az ember és Üdvözítője között. Az én erőmre nincs szüksége a Megváltónak és az én erőlködésem nevetséges fegyver a bűn ellen. Istennek Krisztusban van kész és döntő győzelemre vezető terve és fegyvere és vezére a kárhozat ellen s én vagy elfogadom és velem lesz az Isten, vagy elvetem és ellenem körözött betörő lett. így került börtönbe. De soha többet! Csak becsületes munkához juthasson! Az éhes ember szemeit az élelmiszer- és csemegeüzletek kirakatai fogták meg. De az árak kibírhatatlanok. Pár nap alatt elolvadna, semmibe menne a kis pénze. És még semmi kilátás keresetre. Eszébe jut a, nyájas, fiatal tisztelendő, az egyházi épületek felé ballag — még bizonytalan szándékkal. Diakonisszával találkozik az épület előtt. „Erős vá- runk“-kal köszönve bátortalanul megszólítja: — Tisztelendő nővér, bocsássa meg, hogy megszólítom! Nincsen jogom hozzá, reménytelen vállalkozásnak is érzem. Ma jöttem ki a fogházból. Senkim sincsen. Fogházi keresetemből van harminc és néhány pengőm — irataim igazolják. Még nincsen sem lakásom, sem semmiféle élelmiszerjegyem, nem tudok a pénzemért sem egy karaj kenyérhez jutni. Koldulni nem tudok, nincs is jogom hozzá. Ha lehetséges, tessék segíteni, hogy vehessek valami kenyeret! A nővér megnézi az iratokat, a szemébe néz és már vállalja is a szolgálatot. Bevezeti az épületbe. Be akar csengetni az első lakásba, de lakat van az I ajtón. Biztosan elutaztak az ünnepekre. Másik lakásba siet. Ott kér és amint megértik a dolgot, adnak is szívesen lesz az éh BIrárrt A karácsony nem gyerekjáték, hanem döntő boldogságnak megragadása, vagy a kárhozatba zuhanásnak alkalma. Az orvos a betegekhez jött. Jöjjetek bűnbeteg testvérek, jöjj te kárhozatot arató véres világ és sírd bele karácsony csillagfényébe minden sóvárgásodat: Légy velünk Istenünk! Bácsi Sándor. 1942. december 27. Isten nevében, másnapra is elegendőt. Csak azt vették rossz néven, hogy a Jóska fizetni akart érte. Így csak megköszönhette. A nővér érdeklődik a tervei iránt. Amikor megértette tanácstalanságát, elvezette néhány munkásszállásra, de minden hely zsúfolva volt ágyrajárókkal. Egy helyütt jutott volna ágy, de csak nappalra. Dolgára kellett sietnie a nővérnek. Azzal búcsúzott el tőle, hogy ne csüggedjen, segítségére lesznek. Jóska hálásan köszönte meg a szíves szolgálatot. Jó idő lévén, egy parkban megfalatozott. A nővér meg mentében sóhajtva gondolt arra a hatalmas németországi sze- retetintézményre, amelyik olyan áldott szolgálatot teljesít az „elesetteknek“ a börtönből a becsületes polgári életbe való visszavezetésében. Ennek itt is meg kell épülnie! Isten biztosan elküldötte a rávalót, csak még nem jutott el illetékes helyre. Fohász fakad a kebléből: — Jóságos Istenünk, értesd meg a vagyonok kezelőivel, hogy Te azoknak a tizedét ilyen célokra rendelted! Jóska testileg, lelkileg megerősödve munka után indult. Pár könyvkötőnél is megpróbálkozott, de ahogy megértették, hogy börtönből jön és betörésért bűnhődött, azonnal takarította kifelé még Báró RadvánsstKy Albert egyetemes felügyelőn- Két az országgyűlés Koronaőrré választotta. Nagyjelentőségű esemény színhelye volt d'ecember 18-án az országház kupolacsarnoka: az országgyűlés két Háza együttes ülésre jött össze, hogy megválassza a szeptemberben elhunyt Teleki Tibor gróf helyébe az ország szent koronája egyik őrét. Az országgyűlés egészen ritka és közjogunkban meghatározott esetekben jön össze együttes ülésre. Együttes ünnepi ülésen választották meg vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává, ugyancsak együttes üléssel zajlott le a megboldogult vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes megválasztása. Ezt megelőzően 1933-ban volt együttes ülés, ekkor választották meg báró Perényi Zsigmond és gróf Teleki Tibor koronaőröket. . Az ünnepélyes koronaőrválasztás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésen résztvett Kállay Miklós miniszterelnökkel az élen a kormány valamennyi tagja, az országgyűlés két házának: a felsőháznak és képviselőháznak a tagjai és a közélet előkelőségei. Gróf Széchenyi Bertalannak, a felsőház elnökének megnyitója után Kállay miniszterelnök közölte, hogy kormányzói kézirat érkezett. Ennek tudomásulvétele után Tors Tibor képviselőházi elnök felhívására a szent korona egyik őrévé közfelkiáltással Radvánszky Albert bárót, a felsőház egyik alelnökét, egyetemes egyházunk szeretett felügyelőjét választotta meg a magyar országgyűlés. Közjogi szabályaink értelmében az egyik koronaőr mindig katoli-
