Harangszó, 1942

1942-03-08 / 10. szám

1Ó42. március 6. HARANGSZÖ 79. munkáját az <5 mezejében. Tizenhét nö­vendékből álló törpeiskolája az ősszel igazgató-tanítójának nyugdíjba vonulása következtében elveszítette államsegélyét, majd rövid, de lelki áldásokban gazdag két hónapi működés után helyettes ta­nítónője is eltávozott. Elnémultak a ha­rangok, zárva maradt a templomajtó, üresen maradt a szószék és az iskolai katedra, nem énekeltek a gyermekajkak. Az elhagyatottság és árvaság szomorú időszakában azonban megalakul az ifjú­sági egyesület, kigyulnak az ifjú arcok, énekszóra nyílnak a bezárt ajkak, buzgó imádságra kulcsolódnak a munkában megkérgesült kezek, előkerülnek a bib­liák, bizonyságtevő ifjak és leányok lép­nek a gyülekezet elé s költögetik álmuk­ból a fásult sziveket. Bibliaórákat tarta­nak s istentiszteletté válik minden össze­jövetel, mert megértette az ifjúság: el­vész az a gyülekezet, amelynek nincs hitben erős, tisztaszívű és áldozatos lelkű fiatalsága! A 20 km. távolságra levő ajkai anyagyülekezetből heti egyszeri kiszállással végeztetik el a vallástanítás és konfirmációi oktatás, templomban, iskolában Isten igéje hirdettetik s egy Pintér Joli nevű fiatal ajkai üveggyári tisztviselő leány szívében felébredt a felelősségérzet, hogy szabad idejéből he­tenként egy-két napot feláldozva, lelki gondozásba vegye, meleg szereiével át­ölelje azt a gyülekezetei, amelynek ap- raja-nagyja hálás örömmel és túláradó lelkesedéssel fogadja biblia- és ének­óráit, ifjúságnevelő értékes munkáját. Boldog az a gyülekezet, ahol éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert annak áldására válik a megpróbáltatás! Ostffyasszonyfa. A gyülekezet a finn Vöröskereszt javára 30 P-t gyűjtött. HATÁROKON TÚL Mi lett a sorsa 295.000 lelkésznek? A Szovjet istentelenek ligájának lapja dicsekedve írta 1938 decemberében, hogy az orosz nép szellemi vezetősége immár teljesen megváltozott. Ez a lap azt írta, hogy a cári Oroszországban 295.000 pap, 16.956 orvos és 13.095 „kuruzsló“ volt. Most pedig — írja — eltűntek a kuruzs- lók, megszaporodtak az orvosok és pa­pot még mutatóba sem lehet találni. Tehát maga a szovjet beismeri, hogy 295.000 egyházi férfiút tüntetett el. Most csak az a kérdés, milyen módon? A megtalált adatok és szemtanuk vallo­mása szerint a papságnak egyharmadát, tartozott az bármilyen valláshoz — az első forradalmi időkben egyszerűen ki­irtották. A maradékot száműzték, vagy börtönbe vetették; volt, aki vérhasban, majd az azt követő kiütéses tífuszban elpusztult, éhenhalt a börtönben. Cermo- gen szaratovi érseket egy volgai gőz­hajó lapátkerekére kötötték és így öl­ték meg. A Szibériába száműzött papo­kat télen mezítelenül kiállították a hóba és addig locsolták vízzel, amíg jég­tömbbé fagytak össze. Fényképfelvéte­lek és hiteles tanúvallomások bizonyít­ják azt is, hogy nagyon sok papot a bolsevisták élve eltemettek, vagy ször­nyen megcsonkítottak. Győzelmi bélyegeket bocsát ki a ja­pán posta. A bélyegeket felárral árúsít- ják s az így befolyó összeget háborús •célokra fordítják. KÜLÖNFÉLÉK Új üstököst fedezett fel a svábhegyi csillagvizsgáló intézet asszistense. Az üs­tököst tőle függetlenül egy nappal ko­rábban egy olasz csillagász is felfedezte. Gazdasági tanintézetek egész sora épül az országban. Ezek az építkezések mezőgazdasági téren nagy lendületet je­lentenek. A hadiárvák javára a gyáripar több mint másfél milliót gyűjtött. Mikor voltak a legnagyobb hidegek? A hosszantartó hideg emlékezetünkbe idézi a krónikások feljegyzéseit, hogy mikor voltak a leghidegebb telek Ma­gyarországon. 1042-ben a tavak befagy­tak, a lovak, marhák az istállóban megder­medtek és 1043-ban nagy éhínség volt. 1312-ben a szőlő a tőkén, a must a kád­ban szüretkor megfagyott. Kegyetlen hideg telek voltak 1484—85, 1558—59, 1564—65-ben. 1685-ben Debrecenben 150 ember fagyott meg. 1708—9 telén az összes fák elpusztultak, a gabona elfa­gyott, úton-útfélen fagytak meg az em­berek. 1717—18-ban a farkasok sok em­bert és állatot pusztítottak el. Nagy hi­degek voltak 1739—40, 1788—89 telén. 1798—99-ben az országban minden ':út befagyott. Zord december volt 18^,9, 1840 és 1879-ben, amikor a Duna két héttel karácsony előtt befagyott. Zord január volt 1830, 1838, 1893, 1940-ben. Leghidegebb február volt 1929-ben és 1940-ben. Nagy hideg fokmérője nálunk a Duna. 1879—80 telén 83 napig, 1890- ben 91 napig és 1928—29-ben 55 napig volt befagyva. JÓ KÖNYVEK „Isten fegyverei“ címmel csinos füzet­két adott ki katonáink részére Nyáry Pál pécsi lelkipásztor, melyet: „útra- valóul kedves honvédeinknek“ ajánlással bocsát útnak a szerző. A 64 oldalas könyvecske az efézusi levél 6 : 13—18- ban foglaltak alapján készült. Tartalma több fejezetből áll: Előszó. — Isten fegyverei: elmélkedés. — Napi paran­csok Isten drága Igéjéből a hó minden napjára. — A Lélek kardja: Elmélkedé­sek a katonaélet lelki szükségeinek fi­gyelembe vételével. — Imádságok kü­lönböző alkalmakra. — Gyűjtemény Isten Igéjének ígéreteiből. — A köny­vecske darabja 20 fillér. Százon felüli rendelésnél még ebből az árból is 10%, ezeren felüli rendelésnél 20% enged­ményt ád a szerző a pénz előzetes be­küldése mellett. Gib mir dein Herz. (Add nekem szí­vedet.) Irta: Weltler Rezső hegyeshalmi lelkész. Győr, 1942. Németnyelvű konfir­mációi káté, amely azonban a VII. és Vili. osztályban hittankönyvül is szol­gálhat. A 90 oldalas könyv hat pompás fejezetre oszlik. Az első a Teremtőt és a teremtést, a második a Megváltót és a megváltást, a harmadik a bibliát és imádságot, a negyedik a keresztyén kö­zösségi életet, az ötödik a Szentleiket és a keresztyén egyházat, a hatodik az evangélikus egyházat tárgyalja érthető egyszerűséggel és tanbeli alapossággal. A könyvet szép köntös és számos ügyes szövegközi kép teszi még gazdagabbá. Nyomatékosan hívjuk fel rá a figyelmat. MAGYAR GAZDA Lezárták a vetőmagakció kereteit. A földmívelésügyi minisztérium a szük­séges vetőmagkészleteket az érdekelt vármegyék között már szétosztotta, s ezért felhívja a gazdákat arra, hogy aki az akció során már kapott, vagy saját készleteiből vetési célra tartalékolt, az abból egyéb célra semmi körülmények között se használjon fel, mert a minisz­tériumnak nincsen módjában több zabot, árpát, vagy kukoricát vetőmagként ki­utalni. — Ipari növények kényszerter­mesztése. A kormányrendelet szerint aki 50 holdnál kisebb ingatlanon gazdál­kodik, a kukoricával bevetett területeket köteles napraforgóval szegélyezni. Aki 50 holdnál nagyobb ingatlanon gazdál­kodik, az napraforgót, vagy olajlent fő­terményként köteles termeszteni szántó­földjének 5%-án. Vetőmagot igényelhet az, aki ricinust, vagy 100 holdnál keve­sebb gazdaságban olajlent termeszt. A termeltető vállalat június 1-től holdan­ként 50 P kamatmentes termelési előle­get folyósít, ha az elöljáróság igazolja a vetésterület nagyságát. — Márciusban összeírják az állatállományt. Az ország állatállományáról, a mezőgazdasági gé­pekről és a legelőkről statisztikai össze­írást készítenek. Az adatszolgáltatásnál a február hó 28-án fennálló állapotot kell alapul venni. A Statisztikai Hivatal kiküldöttei március 1 és 18 között kere­sik fel az egyes házakat és végzik el az összeírást. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. J. Zsidahegy. Könyveinket lapunk­ban és csekklapunkon ismertetjük. Szí­veskedjék választani közülük. — Csánk. Sajnáljuk, hogy így ért oda a régi Ha­rangszó. Pótlólag fogunk újabb csoma­got küldeni belőle. — N. J.-né Buda­pest. Küldeményét köszönjük. Nem ért­jük, hogy miért küldték vissza, akiknek küldtük. Mi mindig továbbítjuk olyan helyekre, ahol szórványban szétoszthat­ják. — M. M. Keszthely. Ilyeneket egye­lőre nem közlünk. Szíves készségét kö­szönjük. Esetleg alkalomadtán felhasz­náljuk. — Pusztaföldvár. Dunántúlon már megkapták. Reméljük, mindenütt hamarosan megkapják. — P. I. Légrád. örülünk annak, hogy családjukban rég­óta nélkülözhetetlen olvasmány a Ha­rangszó. Annak különösen, hogy bár — mint írja — nem nagyon jól beszél magyarul, mert horvát iskolába járt, mégis nagy szeretettel olvassa. Dicsé­retre méltó, hogy amikor az iskolában magyarul nem tanulhattak, otthon idő­sebb testvérei tanítgatták magyarul írni és olvasni. Isten áldja meg őket értei — Sz. M. Nagytarcsa. Dolgozatát nem kö­zölhetjük. Nem üti meg a mértéket. — Dr. K. J. Csánk, P. B. Miskolc. A küldött staniolt és bélyegeket köszön­jük. — Többeknek. Régi Harangszóból lehetőleg csak az újabb évfolyambelie­ket küldjük. Katonáinknak lehet közvet­lenül a Vöröskereszt címére: Budapest, VIII., Baross-út 15. sz. küldeni evan­gélikus katonáknak megjelöléssel. — P. Zs. Nyíregyháza. Verseit nem közöl­hetjük. Nem ütik meg a mérték*. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom