Harangszó, 1942
1942-02-22 / 8. szám
HARANGSZÓ 1942. február 22. Utánpótlás a havas utakon a keleti harctér felé. hideg, fűtetlen templomba menjenek. Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legtöbb ünnepünk éppen a téli időszakra esik. Igen, szívleljük meg a jó tanácsot s egy kis áldozatkészséggel tegyük lehetővé templomaink fűtését! St. Gy. Japánok. Nem tartoznak bár a szorosan vett finn-ugor népek közösségébe, mégsem mulaszthatjuk el, hogy ne szóljunk róluk. Különösen időszerű a róluk való megemlékezés ma, amikor az egész világ érdeklődésének és csodálatának középpontjában Japán és a japáni nép áll. Kötelességünk is, hogy szemébe nézzünk a velük kapcsolatos, minket magyarokat oly közelről érintő, állandóan felszínen levő kérdéseknek. Rokonaink-e a japánok? Milyen vallásúak? Téríthetők-e? Ha igen, milyen feladat vár ránk magyarokra és különösen a most felnövő evangélikus magyar nemzedékre? 1. Az első kérdésre felelve a leghatározottabb igent kel! mondanunk. Igen, a japánok közeli rokonaink! De hogyan? Erre a kérdésre egy képpel szeretnék felelni. A finn-ugor népeket ugyebár „testvér“-népekként szoktuk emlegetni? Nos, ha a finn nép testvérünk, a japán nép unokatestvérünk. A japán nyelv az ural-altáji nyelvcsalád tagja, tehát semmiképpen sem rokon a kínaival, amint azt sokan — tévesen — hiszik. Volt idő, amikor a mai közkeletű „ural-altáji nyelvek“ megjelölés helyett „finn-japán" megjelölést használtak. Sajnos, a japán nyelv sajátos írásmódja miatt mindmáig szinte hozzáférhetetlen volt. Nagy feladat vár e téren a fiatal magyar nyelvész-nemzedékre. 2. A következő kérdés: milyen vallásúak a japánok? Erre a kérdésre szintén egy szóval felelhetünk: sintóisták. Sin-tó magyarul: istenek útja, mint ahogyan Japán a Sin-koku, az istenek országa. A sintó lényegében nem elvont vallási vagy erkölcsi tan, hanem kultusz, az ősök kultusza, az ősök tisztelete. Alaptétele, hogy az' élőket a holtak kormányozzák, mert a halottak nem távoznak el a földről s nem szűnnek meg a földi dolgokba beleavatkozni. Épúgy benneélnek az élők társadalmában, mintha nem haltak volna meg. Ez a tanítás, bár első pillanatra furcsának tetsZhetik, igen komoly figyelmet érdemel. A múlt emlékeinek, hagyományainak ereje, az azokhoz való ragaszkodás nem a halottak ereje, nem a hozzájuk való ragaszkodás-e még a keresztyénségen belül is? A sintó fejlesztette ki a múlt, az ősök iránti rajongó szeretet- és hálaérzést, mely Japánban óriási jelentőségű s a fajnak legmélyebb, leghatalmasabb érzése. Ezen nyugosznak a család és a társadalom törvényei, az ősök tisztelete. Az ősök kultusza pedig nem képzelhető el a családi és közösségi kötelességek elhanyagolása mellett. Ezért legtisztább a családi élet Japánban s ezért a világ legjobb katonája a japán! (Folytatjuk.) Györffy Sándor VII. o. gimn. tan. OLVASSUK A BIBLIÁT Mire tanít a böjt? I. Megcsal a világ. Február 22. —- Vigalmaival. Luk. 16: 19—24. Kínált vigalmat, mulatozást neked is a farsangban? Igaz, ma nem sokat törődnek azzal, hogy elmult-e a farsang, ránk köszöntött-e már a böjt. Böjtben is zavartalanul vígadnak, ha ehez épen kedvük és alkalmuk van. Ügy, mint ez a gazdag, aki mindennap viga- dozott. Nem vette észre, hogy vigalmai nemcsak az ige hallgatásától, az ünnepek megszentelésétől tartották őt vissza, hanem a szívében olyan megelégedést keltettek, amelyről csak későn (23. v.) tudta meg, hogy az őt megcsalta. Ma téged figyelmeztet az Isten: vigyázz, megcsal! Február 23. — Kívánságaival. Tit. 2: 11—14, II. Pét. 2 : 18—21. Gondoltál-e már arra, hogy amikor szívedben kívánságok jelentkeznek, akkor ez a világ keres alkalmat, hogy megcsaljon? Hitetlenségre, mértéktelenségre (farsang!), hazugságra, álnokságra késztet; rászedi azokat, akik igaz útra tértek; szabadságot Ígér azoknak, akik az igével ezt mondják a kívánságokra: nem szabad! Ez a veszély nem az istenteleneket, hanem az istenfélőket fenyegeti. Február 24. — Aggodalmaiddal. Máté 6:25—34, 10:19—22. Az aggodalom teher a lelkűnkön. Jön hívatlanul, hogy megkeserítse életünk kis nyugalmát. Egyszer azzal ijesztget: „Mit adsz holnap kenyér helyett a gyerekeidnek?“ Másszor azzal, hogy mit adunk a testükre, hogy meg ne fázzék. Vagy azzal, hogy mit fogunk mondani, ha az emberek ránk támadnak azért, hogy mi szakítani akarunk régi életünkkel és úgy akarunk járni, ahogy Isten gyermekeihez méltó. Nem más ez az aggódás, mint kétkedés az Isten ígéretében. Nem veszed észre, hogy ezzel is a világ akar téged megcsalni? Február 25. — Félelmeddel. Máté 10: 28—33, 5 :10—12. A félelem az aggodalomnál is gonoszabb vendég. Nagyon sokszor meglep bennünket. Féltjük a javainkat, nyugalmunkat, jó hírnevünket, becsületünket, kedveseink és a magunk életét. Honnan jön e félelem a szívünkbe? A világ kelti azt bennünk s kétszeresen csal meg: elhiteti, hogy a féltésünk használ valamit s elhiteti, hogy mindezt leginkább Isten akarja tőlünk elvenni. Február 26. — Életed javaival. Luk. 12 : 15—21, I. Tim. 6:9—10, Luk. 7 : Illő. Életed javai közül bizonyára te is a gazdagságot és az ifjúságot, ennek erejét, szépségét tartod a legtöbbre. Így vélekedik a világ is, amikor „sok szerencsét“ kíván, vagy jó egészséget, stb. Lám, a gazdagot haláláig bolonddá tette a vagyona; életeknek, sőt családok életének megrontója a pénz szerelme! És ifjúság, egészség, erő és szépség nem csalja-e meg azt, ki bennük bízik? Február 27. — Múlandóságával. Zsolt 39:6—7, I. Ján. 2:15—17, Jak. 4:4 Megcsal a világ, mert a szívünkkel azt tudja megszerettetni, ami múlandó s ezzel feledteti velünk az örökkévalóságot Elhiteti velünk, hogy boldogulásunkhoz nélkülözhetetlenül szükségünk van a világ barátságára s feledteti velünk, hogi e világgal barátságban csak az lehet, aki vállalja az Istennel való ellenségeskedést. Február 28. — Gazdag látszatával Máté 4:8—9, I. Kor. 7:29—31. A világ fejedelme nem sajnálja a világ mindéi országát és dicsőségét fölajánlani, hog\ egy lelket megnyerjen: Jézust. Mily cse kély értékűnek kell lenni e világ orszá gainak, hogy valamennyit föl kell aján lani egy léiekért! Micsoda látszatjavakat kínál e világ! Micsoda látszatélet az amit e világ fiai élnek! Isten ma tágét tanít: Ne hagyd magad megcsalatni i világtól! Nyirő József. Néxsz Jésusra ! Minden kisértésben Jézus legyei példaképed. Reá nézz s kövese, szívesen. Mert Ő bátran ment á minden szenvedésen. Hozzá kö nyörögj: adjon Lelket és bátor ságot, hogy te is megtanulhas erős lenni a gyengeségben s meg állni a nemszeretem napokban Krisztus tehát nemcsak példáké pünk, hanem bátorságát is belénl oltja, hogy mi is tudjunk tűrni Jöjjön akármi, szenvedés, gyalá zat, ne feledd, hogy Krisztus a n királyunk ugyanezt szenvedte győzött vitézül. Éppen ezért kö nyörögjünk is hozzá férfiasságért hogy erősek tudjunk lenni, meg győzvén a halált is. Luthei